Három üstökös is feltűnhet április végén az égbolton

A Nap körül épp megfordult Bradfield üstökös április 24-től lesz a hajnali égbolt különösen fényes objektuma. Várhatóan ugyanebben az időszakban lesz látható a Linear üstökös. A Neat nevű üstökös pedig május elején érkezik, ám hogy az égitest elég fényes lesz-e ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen, az a csillagászok szerint csak egy-két hét múlva állapítható meg.

Bradfield, az üstökösvadász

A Bradfieldet egy veterán üstökösvadász, William Bradfield fedezte fel Ausztráliából. Az amatőr csillagász 1972 óta 18 üstököst fedezett fel. A szóban forgó üstököst március 23-án pillantotta meg, azóta április 19-én a SOHO, az Európai Űrhivatal és a NASA Napot pásztázó közös kutatószondája is megörökítette az üstököst, amint épp elhaladt központi csillagunk közelében.

Amikor az üstökös megközelítette a Napot, jócskán a Merkúr, a központi csillagunkhoz legközelebb lévő bolygó, keringési pályáján belülre került. A Naptól való távolodása során az üstökös az elkövetkező hetekben szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz.

Linear és Neat – az újoncok

A 2002-ben felfedezett Linear április 23-án kerül a Naphoz legközelebb, ekkor 92 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstököst április utolsó hetében az északi féltekéről a keleti horizonton, a Halak csillagképben lehet megszemlélni napkelte előtt egy órával.

Sajnos csak néhány fokkal a horizont felett lesz látható, így az északi féltekéről megfigyelése nehézkes. A déli féltekéről viszont május első 7-10 napjában a napkelte előtt 2-3 órával szép látványt nyújthat az üstökös.

A Linear április 17-én

Az üstökösről olasz csillagászoknak a chilei Las Campanas teleszkóp segítségével sikerült a közelmúltban részletgazdag felvételt is készíteniük.

A Neat megjelenése egyelőre bizonytalan, csak a Nappal való találkozása után lehet róla biztosat állítani. Valószínűleg április utolsó hetében a délkeleti horizonton tűnik majd fel.

A bizonytalanság részben abból származik, hogy mind a Linear, mind a Neat először közelíti meg a Napot, így a találkozás kimenetele megjósolhatatlan. Az elmúlt évtizedekben hasonló üstökösöknél előfordult, hogy a Nap közelében széttörtek, darabokra estek.

Kóma, majd csóva keletkezik

A Neat március 10-én

A Naphoz közeledvén erős felszíni aktivitás kezdődik az üstökösökön, jégpáncéljuk szublimálni kezd.

A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.

Amikor az üstökös 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelíti meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság egészen kicsinnyé válik.