Sárkány kerget kutyát a Titánon

Európai csillagászok az eddigi legrészletgazdagabb felvételeket készítették el a Titánról. A kutatók a holdon eddig nem látott, kutya és sárkány formájú foltokra lettek figyelmesek.
A chilei Very Large Teleszkóppal készült felvételeken furcsa foltokra lettek figyelmesek az European Southern Observatoty csillagászai. A felvételek azt sugallják, hogy a Titán felszíne rendkívül változatos. A képek támogatják azt a feltételezést, hogy a hold felszínét részben szénhidrogén (metán és etán) tengerek borítják. (A fényes felületek jelölhetik a titáni tengereket.)
A kutatók a hamarosan a Szaturnuszra érkező Cassini szonda, és a Titánra ereszkedő leszállóegysége, a Huygens megfigyeléseihez készítenek terveket. A Cassini közel hétévi út után érkezik júliusban a Szaturnuszhoz. A szonda vizsgálja a bolygó légkörét, gyűrűrendszerét és holdjait, köztük is elsősorban a Titánt. A Huygens révén a Titán felszínének megismerésére páratlan lehetőség nyílik.
Az 5150 kilométer átmérőjű Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Naprendszernek pedig a Ganimédesz után a második legnagyobb holdja. A Titán átmérője körülbelül 40 százaléka a Földének, és körülbelül 50 százalékkal nagyobb, mint a Föld holdja. Egy titáni év 29.5 földi évnek felel meg.
A Titán különlegessége, hogy kiterjedt, sűrű légköre van, a légnyomás a holdon állva a földi normálérték felét is elérheti. A légköre csakúgy, mint a Földé, túlnyomórészt nitrogénből áll. Légköre metánt is tartalma. A holdon cudar hideg, mínusz 180 fok uralkodik. Ebben a hidegben nem létezhet folyékony halmazállapotú víz; elképzelhető azonban, hogy metán vagy etán óceánok, tavak találhatók a Titánon.
Az Arecibo óriás rádióteleszkóppal végzett korábbi vizsgálatok (pontosabban a visszaverődött hullámok mintázatai) arra engednek következtetni, hogy a hold 75 százalékát óceánok, tengerek boríthatják, és ilyen hidegben, illetve figyelembe véve a Titánon uralkodó nagy nyomást, csak az említett két gáz válhat cseppfolyóssá.
Egy, a közelmúltban készült modell szerint a titáni tengerekben a földi hullámoknál hétszer nagyobb, ám lassabban mozgó hullámok találhatók. A hullámok óriási magassága elsősorban azzal magyarázható, hogy a Titán gravitációja 15 százaléka a Földének.