Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Gigászi meteoritbecsapódás – a fajok tömegpusztulása

2004.05.14.Admin
National Geographic Magyarország

Amerikai kutatók egy feltehetően 251 milló évvel ezelőtt történt gigantikus becsapódás nyomaira bukkantak a déli féltekén. A nyomok egy hatalmas meteorit, vagy egy kisebb üstökös Földbe zuhanásáról árulkodnak.

Az Ausztrália északnyugati partvidékén talált geológiai nyomok, a Bedout High névre keresztelt víz alatti formáció, arra utal, hogy egy legalább 15 kilométer átmérőjű test ütközhetett a Földbe, amely a becsapódás következtében létrejött klimatikus változásokon túl képes lehetett a vizi fajok 90, a szárazföldi élőlények 70 százalékának kipusztítására is.

A kozmikus baleset a feltételezések szerint 251 millió évvel ezelőtt a perm és a triász korszak határán történt, a dinoszauruszok kipusztulását előidéző, a mexikói Yucatán-félszigetbe krátert vájó meteor becsapódása előtt mintegy 180 millió évvel.

Tömegpusztulás

Minden valószínűség szerint a legnagyobb csapás a tengeraljzathoz kötött életmódú, táplálékukat a vízből kiszűrő állatcsoportokat, így a korallokat, a karlábúakat (brachiopodák), a mohaállatokat (bryozoák) és a tengeri liliomokat érte, de kihaltak egyéb fajok is, mint például a trilobiták, a sekélytengeri foraminiferák és az ammoniteszek egy része is.

Velük szemben jól vészelték át a korszakot a kagylók, a csigák, és a nautiloidák. A tengeri fajok jelentős részét valószínűleg a becsapódás következtében megváltozott tengeri sótartalom is megtizedelte.

A becsapódás szárazföldi fajokra gyakorolt hatását nézve jóval csekélyebb a rendelkezésre álló adat. A szárazföldön ekkor nyertek mind nagyobb teret a hüllők, és kezdtek megjelenni az első, a hőszabályozást már bizonyos mértékig megoldani képes emlősszerű hüllők is.

Nem tudni, hogy a meteoritbecsapódás amellett, hogy a Föld felszínéről “leradírozta” a fajok jelentős hányadát, mint szelekciós nyomás, milyen következményeket gyakorolt az evolúció menetére. Ebben a korszakban a kontinensek még egy nagy őskontinensben forrtak össze, ez volt a Pangea.

 A Pangea 250 millió évvel ezelőtt

A Pangea 250 millió évvel ezelőtt

Változó idők

Mindazonáltal a klimatikus változásokért az ugyanebben a korban a szibériai hegyláncok elemi erejű vulkáni kitörései is felelősek lehetnek – írja a Science tudományos magazin. Annyi bizonyos, hogy a becsapódás vagy/és a kitörés masszív atmoszférikus anyagfelhalmozódást és a napsugarak hőhatásának légkörbezárásával erőteljes üvegházhatást vonhatott maga után.

Másik lehetőségként a kutatók az úgynevezett nukleáris telet említik, amikor a légkörben felsűrűsödő anyag szinte lezárja a Napból érkező fény és a hő útját. Az előbbi esetben a klíma melegedésével, míg az utóbbiban lehüléssel kellett számolniuk bolygónk élőlényeinek.

Kráter a vízben

A becsapódás nyomainak feltárása nagy technikai erőforrások megmozgatását kívánta meg a kutatóktól, hiszen a kráter körülbelül két kilométer mélyen a tengeri üledék alatt fekszik. A csoport így olajfúró berendezésekkel látott neki a nem mindennapi feladatnak.

Az anyagvételi fúrófejben talált, magas hőmérsékletről árulkodó, üveggé kristályosodott földpát eloszlatta a legkitartóbb geoszkeptikusok kétkedését is. (A földpát a legfontosabb ásványcsoport, amelyek tagjai a földkéreg felépítésében 60-65 százalékban részesülnek; a földpátok vízmentes alkáli- vagy mész-alumínium-szilikátok. Sokféleségük azon alapul, hogy mind alacsony mind magas hőmérsékleten létrejöhetnek.)

Robert Poreda, a University of Rochester munkatársa szerint ezek a leletek minden kétséget kizáróan becsapódásra utalnak. A rádioaktív bomláson alapuló kormeghatározás segítségével a kőzetek keletkezéséének idejét 250.2 millió évre datálják.

A geológiai múzeumok megfelelő polcaira kerülhetnek most már azok a tavaly talált, szintén becsapódásra utaló kvarckristályok is, amelyek eddig eredetükre utaló nyomok híján csak kallódtak a földtörténet végtelen útvesztőjében. Poreda feltételezése szerint a mostani területtől 4.500-6000 kilométerre talált kőzeteket a becsapódáskor felszabaduló energia lökhette ki ilyen tekintélyes távolságra.

Örök rejtély

A kutatók most arra próbálnak fényt deríteni, hogy vajon a becsapódás, illetve a szibériai vulkánkitörés tehető-e felelőssé a tömegpusztító hatásért. Egyes tudósok szerint könnyen elképzelhető, hogy maga a meteorit váltotta ki a vulkánkitörést, így két oldalról létbizonytalanságba taszítva és kipusztulásra ítélve a földi fajok jelentős részét.

Izgalmas kérdés továbbá az is, hogy mi történik, ha ez az erőteljes szelekciós hatás nem mazsolázgatja ki a lényegesen jobb alkalmazkodó képességű, hőszabályozásban már némi gyakorlatra szert tett hüllőket? Miként alakulhatott volna az evolúció menete?

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket