Dúl a térkép- és területi viszály Japán és Korea között

Franciaország úgy döntött, hogy jövőben térképein a Koreai-félsziget és Japán között elterülő tengerrész elnevezéseként csak a Japán-tengert tünteti fel. Eddig a hivatalos térképeken szerepelt a koreaiak által használt Keleti-tenger elnevezés is.

A Francia Hidrográfiai Hivatal először tavaly májusban utalt rá, hogy ugyanazt a területet két névvel jelölni megtévesztő, ám jelezte azt is, hogy a térkép alján a másik elnevezést is feltüntetik. Ez Dél-Korea számára elfogadhatatlan, Szöul többször is tiltakozott a dél-koreai francia nagykövetnél.

Japán- vagy Keleti-tenger?

Az Oroszország, Korea és Japán között elterülő tenger neve több évtizedes vita tárgya. Míg Dél-Korea azt állítja, hogy az ország 1910-es japán megszállása előtt a legtöbb tengeri térkép Keleti-tengerként (koreaiul Tonghae) tünteti fel a félszigettől valóban keletre elterülő tengert, Japán azzal érvel, hogy a Japán-tenger (japánul: Nihon-kai) elnevezés már nemzetközileg széles körben elfogadott. A nevet egyébként egy húszas évekbeli tengerhajózási konferencia fogadta el. Mivel Korea ekkor japán megszállás alatt állt, nem vehetett részt a konferencián.

Dél-Korea hadakozása a Francia Hidrográfiai Hivatallal azonban nem teljesen sikertelen, a vita hatására a német és amerikai térképkészítők mindkét elnevezést elkezdték használni. Az egymillió négyzetkilométer felületű tengert egyébként korábban az oroszok radioaktív hulladékok temetésére, az Észak-Koreaiak pedig nukleáris kísérleti robbantásokhoz használták.

Területi vita

Koreának és Japánnak azonban nem csak névvitája van, területi vitájuk is akad. A vita tárgya a tenger közepén elterülő Tokdo nevű vulkáni sziget. Dél-Korea ez év elején bélyegsorozatot adott ki Tokdoról, ami a japánokat felháborította, és Yunichiro Koizumi miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a sziget Japán tulajdona.

Szöul úgy véli, hogy Tokdo a hatodik század óta a Koreai-félszigethez tartozik, Japán szerint halászaik a 17. századtól rendszeresen használták a szigetet. Japán 1910-ben, a Koreai-félsziget elfoglalásával szerezte meg a szigetet, a II. világháború után azonban elveszítette.

1946-ig a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők használták, 1948 augusztusában, a Koreai Köztársaság megalakulásával hivatalosan is az ország fennhatósága alá került. A sziget azóta heves viták tárgyát képezi a két ország között.

Japánnak egyébként hasonló területi vitái vannak Oroszországgal és Kínával is. Az előbbivel négy, a Kurill-szigetekhez tartozó szigetről (név szerint: a Habomai-, a Kunashiri-, a Shikotan- és az Etorofu-szigetről) nem tud megegyezni. A négy sziget összterülete 5000 négyzet kilométer. Az 1800-as években Oroszország megkaparintotta a Kurill-szigeteket, beleértve a négy vitatottat is. 1875-ben viszont Japán szerzett tulajdonjogot a szigetek felett, amikor hozzájárult a Déli Cook-szigetek orosz elfoglalásához. 1945-ben a jaltai egyezmény a Szovjetuniónak ítélte a szigeteket, a japánok azonban lélekben soha nem mondtak le róla.

Kínával szemben Japán a Diaoyu-szigetek hovatartozását vitatja. A kínaiak szerint a terület az ősi idők óta Kína része. A területet a japánok az 1895-ös háborúban kaparintották meg, a II. világháború után Potsdamban a szövetségesek azonban Kínának ítélték.