Egymilliárd évvel idősebb lehet a világegyetem
Egyes, csillagokon belüli nukleáris reakciók a korábban feltételezetteknél sokkal lassabban zajlanak – állítják német és olasz asztrofizikusok. Ennek következménye, hogy a csillagok, a galaxisok és az univerzum is idősebb lehet.
A világegyetem valószínűleg egymilliárd évvel idősebb, mint ahogy azt korábban feltételezték – erre az eredményre jutottak a Luna-kísérletben (Laboratory for Underground Nuclear astrophysics) résztvevő olasz és német fizikusok.
Fúziós folyamatok
A Luna célja a csillagokon belüli folymatok modellezése, a reakciók sebességének mérése. A Napban zajló legfőbb fúzió hatására négy hidrogén atommag (proton) két hélium atommaggá – két protonná és két neutronná – áll össze, miközben óriási energia keletkezik.
Van azonban egy másik reakció is, amely hozzájárul a Nap energiatermeléséhez, igaz jóval szerényebb arányban, mint a proton-proton reakció – ez a szén-nitrogén-oxigén ciklus. A Luna kutatók nitrogén atommagot protonnal ütköztetnek, amelynek eredményeképpen oxigén atommag keletkezik, és némi energia is felszabadul.
A nitrogén atommag és a proton fúziója relatíve alacsony energiaszinten zajlik, a reakció nagyon lassú folyamat. (Tegyük hozzá, hogy bolygónk szerencséjére, hiszen ha ez a fúzió gyorsabban zajlana, a Nap rövid idő alatt elégetné teljes „tüzelőanyagát”, és a földi élet lehetősége megszűnne.)
A csillagászok a folyamatot az olaszországi Gran Sasso hegy gyomrában található föld alatti laboratóriumban tanulmányozzák.
Egymilliárd év
Az eddigi eredmények szerint a szén-nitrogén-oxigén ciklus sebessége az eddig feltételezettnek kevesebb mint a fele. Ez azt jelenti, hogy a szén-nitrogén-oxigén ciklus a Nap energiatermelésének a korábban feltételezett 1, 6 százalék helyett csak 0, 8 százalékát adja.
Az eredmények tükrében újra kell gondolni a világegyetem korát is. A gömbalakú csillaghalmazokat alkotó legősibb csillagok korát ugyanis az általuk kibocsátott fényspektrum alapján határozzák meg, véve egy adott szén-nitrogén-oxigén ciklus sebességet.
Ha ez utóbbi lassabb, mint ahogy azt korábban feltételezték, a gömbalakú csillaghalmazok korát is újra kell kalkulálni. A kutatók számításai szerint a világegyetem az eddigi 13 milliárd év helyett 14 milliárd éves lehet.
A kísérletről a Physics Letters B fizikai szaklap internetes oldala számol be.