Angolszász győzelem, orosz vereség – új korszak a geológiában

A korszak egyébként a földtörténeti ókort, a paleozoikumot közvetlenül megelőző periódusra vonatkozik. Az ediacarium mintegy hatszázmillió évvel ezelőtt kezdődött, s pár tízmillió évig tartott.

A geológiai ókor legkorábbi szakaszát kambriumnak nevezik, ezért a megelőző szakaszt prekambriumnak hívják általánosan, ennek két nagy szakasza volt: az egyik az őskor (archaikum), amely a Föld keletkezésétől, 4, 5-4, 6 milliárd évvel ezelőttől tartott mintegy 2, 5 milliárd évvel ezelőttig.

2, 5 milliárd éve kezdődött az előkor, a proterozoikum, amelynek utolsó szakasza az „új” jelentésű „neo-” előtaggal kiegészülve a neoproterozoikum. Ennek a neoproterozoikumnak az utolsó periódusát nevezték el most ediacariumnak.

A korszak arról híres, és azért indokolt külön szakaszként is „megemlékezni” róla, mert ekkor jelentek meg az első gerinctelen (kagylós, illetve kagylószerű) élőlények a földön. Az ediacarium tehát a neoproterozoikum része. Az ediacariumot magyarul néha emlegetik vendi korszaknak is (a szovjet tudósok nyomán), illetve nevezetes állatvilágát ediacarai faunának is hívják.

Az ausztrál hegység neve egyébként a távoli kontinens őslakóitól ered, és olyan helyet jelent, ahol víz van jelen. Az Ediacaran Hills nevű magaslat Enorama Creek nevű helye különösen érdekes a sztartigráfia szakértői számára. Az itt lévő sziklák rétegződése szolgál „határkőként”, vagyis mintaként ezután arra, hogy miként következik a neoproterozoikum utolsó szakasza, az ediacarium és az ókor legkorábbi periódusa, a kambrium.

A szavazáson egyébként több fordulóban döntöttek a nemzetközi tudóstársaságok, illetve szervezetek. Először az ICS szakbizottsága hagyta jóvá kétharmados többséggel az ausztrál eredetű elnevezést, majd maga az ICS következett, végül pedig a Földtudományok Nemzetközi Uniója, (International Union of Geological Sciences, IUGS) szentesítette az elnevezés hivatalossá tételét.