Angolszász győzelem, orosz vereség – új korszak a geológiában
Ediacaran Period – így hívják angolul, immár hivatalosan is, azt a korszakot, amelyet 1952-ben már egyszer „vendi”-nek neveztek el szovjet tudósok. A rétegtannal foglalkozó Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság (ICS) figyelmen kívül hagyta az orosz elnevezést, s az ausztrál Ediacara Hills-ről nevezte el az új földtörténeti periódust.
A korszak egyébként a földtörténeti ókort, a paleozoikumot közvetlenül megelőző periódusra vonatkozik. Az ediacarium mintegy hatszázmillió évvel ezelőtt kezdődött, s pár tízmillió évig tartott.
A geológiai ókor legkorábbi szakaszát kambriumnak nevezik, ezért a megelőző szakaszt prekambriumnak hívják általánosan, ennek két nagy szakasza volt: az egyik az őskor (archaikum), amely a Föld keletkezésétől, 4, 5-4, 6 milliárd évvel ezelőttől tartott mintegy 2, 5 milliárd évvel ezelőttig.
2, 5 milliárd éve kezdődött az előkor, a proterozoikum, amelynek utolsó szakasza az „új” jelentésű „neo-” előtaggal kiegészülve a neoproterozoikum. Ennek a neoproterozoikumnak az utolsó periódusát nevezték el most ediacariumnak.
A korszak arról híres, és azért indokolt külön szakaszként is „megemlékezni” róla, mert ekkor jelentek meg az első gerinctelen (kagylós, illetve kagylószerű) élőlények a földön. Az ediacarium tehát a neoproterozoikum része. Az ediacariumot magyarul néha emlegetik vendi korszaknak is (a szovjet tudósok nyomán), illetve nevezetes állatvilágát ediacarai faunának is hívják.
Az ausztrál hegység neve egyébként a távoli kontinens őslakóitól ered, és olyan helyet jelent, ahol víz van jelen. Az Ediacaran Hills nevű magaslat Enorama Creek nevű helye különösen érdekes a sztartigráfia szakértői számára. Az itt lévő sziklák rétegződése szolgál „határkőként”, vagyis mintaként ezután arra, hogy miként következik a neoproterozoikum utolsó szakasza, az ediacarium és az ókor legkorábbi periódusa, a kambrium.
A szavazáson egyébként több fordulóban döntöttek a nemzetközi tudóstársaságok, illetve szervezetek. Először az ICS szakbizottsága hagyta jóvá kétharmados többséggel az ausztrál eredetű elnevezést, majd maga az ICS következett, végül pedig a Földtudományok Nemzetközi Uniója, (International Union of Geological Sciences, IUGS) szentesítette az elnevezés hivatalossá tételét.
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
