Legalább 78 milliárd fényév az univerzum szélessége
Régóta foglalkoztatja a csillagászokat az univerzum mérete. A korábbi válaszok „a valamivel nagyobb, mint az ismert világegyetem” valamint a „végtelen” között szóródtak. Most az amerikai Montana Állami Egyetem fizikusai konkrétabb válasszal álltak elő: számításaik szerint legalább 78 milliárd fényév széles.
A Világegyetem geometriájának meghatározásához a csillagászoknak a legtávolabbi objektumokra kell összpontosítaniuk figyelmüket. Ismert, hogy térben kinézve, az időben is visszafelé nézünk.
Ezt az igényt képes kielégíteni a NASA Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) műholdja. A Földtől 1, 5 millió kilométerre keringő szonda azokba a mélységekbe tud visszatekinteni, amikor az univerzum csupán 380 ezer éves volt.
A szonda méri az ősrobbanást követő, mindent átható zajt, a kozmikus háttérsugárzást. Roppant érzékeny, a háttérsugárzás nüansznyi, 20 milliomod fokos eltéréseit is képes kimutatni.
Le kell számolni a kisméretű univerzum gondolatával
Az univerzum méreteivel több korábbi kutatás is foglalkozott már: volt amelyik relatíve kicsinek és önmagát körülfogónak, beburkolónak írta le, és volt amelyik gömbszerűen görbülőnek (focilabda alakúnak) vélte. A számítások szerint egy gömbszerű univerzum átmérője nem haladná meg a 60 milliárd fényévet, így Neil Cornish, a Montana Állami Egyetem fizikusa és kutatócsoportja ezt az elméletet, csakúgy, mint az összes kisméretű univerzumról szóló teóriát elvetette – írja a Nature.
Vizsgálták viszont egy önmaga körül körbehajló, görbülő univerzum lehetőségét. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy számítógépes játékban a képernyő egyik szélén eltünő karakter hirtelen felbukkan a másik szélen. Ha ilyen lenne a világegyetem, akkor egy-egy távoli objektum fénye több úton is elérhetne hozzánk. Olyan ez, mintha az Északi-sarkról a Déli-sarkra utaznánk, amihez számtalan egyenes utat választhatunk annak köszönhetően, hogy bolygónk felszíne görbült.
Az amerikai fizikuscsoport a WMAP mikrohullámú sugárzási adatait ebből a szempontból vizsgálva azt találta, hogy a világegyetem nem valószínű, hogy önmaga körül körbehajlik. Számításaik szerint a világegyetem szélessége meghaladja a 78 milliárd fényévet, sőt a kutatók a WMAP jövőbeli mérései alapján elképzelhetőnek tartják, hogy hamarosan 90 milliárd fényévre kell kitolni az univerzum minimális szélességét.
Ami biztos, hogy az ismert világegyetem ennek csak töredéke. A belátható univerzum körülbelül 28 milliárd fényév, és hozzávetőlegesen 125 milliárd galaxis népesíti be.
500 év múlva idegen helynek tűnhet majd a bolygónk
A kanadai McGill Egyetem kutatói vezette csoport kiszámította, milyen lesz majd a Föld 2500-ban.
2021-ben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás
Miközben egyre több ország tesz fogadalmat a klímaváltozás elleni harcban, sok államnak tovább nő az emissziója.
A klímaváltozás egyre több embert érint
Úgy tűnik, a globális felmelegedés gyakorlatilag a Föld minden részén érezhető.
Égi jelenségek 2021. október második felében
Alkonyatkor a Vénuszt, hajnalban a Merkúrt figyelhetjük meg.
A holtfák és cserjék fontossága az erdőben
Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is jobban megóvni az erdők élővilágát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
