Soha nem derül ki, mi okozta a Beagle-2 kudarcát
Nem lehet tudni, és jó eséllyel soha nem is fog kiderülni, hogy mi lett az esetleges marsi élet kutatására épített első brit Mars-szonda sorsa, de valószínűleg nem egyetlen meghatározható tényező a kudarc oka – nyilatkozták brit szakértők Londonban.
A Beagle-2 tavaly év végén érkezett az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű keringőegységének fedélzetén a Mars térségébe, és karácsony másnapján kellett talajt érnie a bolygó felszínén, de amióta levált a hordozóról, nem adott jelt.
Az 50 millió fontba került, Charles Darwin egykori hajójáról elnevezett szonda sorsáról David Southwood, az ESA tudományos igazgatója hétfőn Londonban azt mondta: soha nem fog kiderülni, mi okozta a misszió kudarcát. Annyi valószínűsíthető, hogy nem egyéni hiba vagy egyéni rossz döntés volt a fő ok, hanem “szerencsétlen események láncolata”. A Beagle-jelentés már korábban elkészült, de annak pontos tartalmát az ESA döntése alapján nem fogják nyilvánosságra hozni.
Southwood a hétfői londoni sajtókonferencián azt mondta: a program elején még nem volt elégséges a fejlesztésre fordítható finanszírozás, de “összességében végül elég volt a pénz”. Hozzátette: nem volt szerencsés, hogy a tudományos fejlesztés közben kellett “a szükséges pénz után rohangálni”.
Ez alig burkolt bírálat Colin Pillinger professzor, a Beagle brit programigazgatója címére. Pillingert brit tudományos körökben nem hivatalosan a kudarc egyszemélyi felelősének tartják, főleg azért, mert egyáltalán – és főleg meglehetősen későn – kitalálta a Beagle-t, amelyre sokak szerint az egyébként önmagában sikeres Mars Express-programhoz nem volt szükség.
Southwood szerint elképzelhető, hogy a Beagle-2 elégett a marsi atmoszférában, vagy rossz szögben lépett be a légkörbe, és “visszapattant” a világűrbe, örökre elveszve. Ha a szonda elégett a légkörben, annak a későn kinyíló vagy egyáltalán nem működő ejtőernyők lehettek az okai.
Pillinger a hétfői sajtótájékoztatón megismételte azt a már korábban is hangoztatott véleményét, hogy a belépés pillanatában – valószínűleg a nem sokkal korábbi felszíni porviharok melegítő hatása miatt – a légkör jóval ritkább lehetett az előzetes számításoknál, ami felboríthatta a süllyedési sebességre kidolgozott becsléseket, és ezzel a fékező berendezések üzembe lépésének időzítését is.
A Beagle-2 feladata lett volna a leszállási körzet talajának vegyi vizsgálata, kiderítendő, hogy vannak-e a mintákban életre utaló nyomok. A kudarc annál is kínosabb a brit kutatóknak, mert az amerikaiak önjáró Mars-robotjai nem sokkal később igen sikeres programot teljesítettek.
Szemétből készítettek hulladékgyűjtő állomást
Egy angliai székhelyű alapítvány célja az, hogy az önkéntesek rövid akciókkal tisztítsák meg a bolygót a hulladéktól.
Másfélszer annyi a szén-dioxid a légkörben, mint az ipari forradalom előtt
Közzé tette előrejelzését a 2021-es év várható szén-dioxid szintjéről a brit Met Office, és minden korábbit felülmúló értékre számítanak.
Vulkánok az űrből
Az Earth Observatory 2021. január elején több vulkán űrfelvételét is közzé tette nap képeként, mindegyiket más okból, így egy sokszínű válogatás születhetett.
Égi jelenségek 2021. január második felében
Élvezhetjük a téli csillagképek látványát, közel jár egymáshoz a Mars és az Uránusz, elfogynak az alkonyi és a hajnali bolygók is, a hónap végén ismét telihold vár.
Egyre több helyen lesz nagy szárazság
A klímaváltozás lehetséges hatásait régóta vizsgálják a kutatók, arról azonban keveset tudni, hogy a globális vízkészleteket pontosan miként befolyásolhatja az éghajlati átalakulás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
