Soha nem derül ki, mi okozta a Beagle-2 kudarcát
Nem lehet tudni, és jó eséllyel soha nem is fog kiderülni, hogy mi lett az esetleges marsi élet kutatására épített első brit Mars-szonda sorsa, de valószínűleg nem egyetlen meghatározható tényező a kudarc oka – nyilatkozták brit szakértők Londonban.
A Beagle-2 tavaly év végén érkezett az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű keringőegységének fedélzetén a Mars térségébe, és karácsony másnapján kellett talajt érnie a bolygó felszínén, de amióta levált a hordozóról, nem adott jelt.
Az 50 millió fontba került, Charles Darwin egykori hajójáról elnevezett szonda sorsáról David Southwood, az ESA tudományos igazgatója hétfőn Londonban azt mondta: soha nem fog kiderülni, mi okozta a misszió kudarcát. Annyi valószínűsíthető, hogy nem egyéni hiba vagy egyéni rossz döntés volt a fő ok, hanem “szerencsétlen események láncolata”. A Beagle-jelentés már korábban elkészült, de annak pontos tartalmát az ESA döntése alapján nem fogják nyilvánosságra hozni.
Southwood a hétfői londoni sajtókonferencián azt mondta: a program elején még nem volt elégséges a fejlesztésre fordítható finanszírozás, de “összességében végül elég volt a pénz”. Hozzátette: nem volt szerencsés, hogy a tudományos fejlesztés közben kellett “a szükséges pénz után rohangálni”.
Ez alig burkolt bírálat Colin Pillinger professzor, a Beagle brit programigazgatója címére. Pillingert brit tudományos körökben nem hivatalosan a kudarc egyszemélyi felelősének tartják, főleg azért, mert egyáltalán – és főleg meglehetősen későn – kitalálta a Beagle-t, amelyre sokak szerint az egyébként önmagában sikeres Mars Express-programhoz nem volt szükség.
Southwood szerint elképzelhető, hogy a Beagle-2 elégett a marsi atmoszférában, vagy rossz szögben lépett be a légkörbe, és “visszapattant” a világűrbe, örökre elveszve. Ha a szonda elégett a légkörben, annak a későn kinyíló vagy egyáltalán nem működő ejtőernyők lehettek az okai.
Pillinger a hétfői sajtótájékoztatón megismételte azt a már korábban is hangoztatott véleményét, hogy a belépés pillanatában – valószínűleg a nem sokkal korábbi felszíni porviharok melegítő hatása miatt – a légkör jóval ritkább lehetett az előzetes számításoknál, ami felboríthatta a süllyedési sebességre kidolgozott becsléseket, és ezzel a fékező berendezések üzembe lépésének időzítését is.
A Beagle-2 feladata lett volna a leszállási körzet talajának vegyi vizsgálata, kiderítendő, hogy vannak-e a mintákban életre utaló nyomok. A kudarc annál is kínosabb a brit kutatóknak, mert az amerikaiak önjáró Mars-robotjai nem sokkal később igen sikeres programot teljesítettek.
A Kia és a fenntartható mobilitás (X)
A Kia célja, hogy eredeti, ötletes és izgalmas elektromos autókat alkosson, emellett személyre szabható mobilitási szolgáltatásokkal igazodjon a vásárlók elvárásaihoz.
Startolt a 2021-es PET Kupa
A Tisza Expedíció kíséretével valósul meg a IX. Felső-Tiszai PET Kupa, a környezetvédelmi eseményen résztvevők ezúttal a folyó szennyezettségéről szeretnének pontos képet kapni.
Szantorini kitöréseit befolyásolta a tengerszint
A görög sziget, amelyet az ókorban Thíra néven említettek, egy 3600 évvel ezelőtti, történelmi hatású kitöréssel vált ismertté.
Egyre kevesebb a jég az Északi-sarkvidék oroszországi részén
Az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét.
2021. július asztrofotója: Az éjszaka ívei
Mennyi minden történik égen s földön közel fél óra leforgása alatt? Erre a kérdésre kaphatunk választ egy fotográfia formájában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
