Az első felvétel az európai üstököskutató szondától

Az Európai Űrhivatal (ESA) március elsején útjára bocsátott üstököskutató szondája, a Rosetta teljesítette első tudományos feladatát, a C/2002 T7 LINEAR üstökös megfigyelését.
A tíz éves útjára március 2-án fellőtt Rosetta-szonda, fedélzetén a Philae névre keresztelt leszállóegységgel, az első ellenőrzések szerint tökéletesen működik – adta hírül az ESA.
A Rosetta túl van már küldetési listája első számú feladatán is. A szonda megörökítette és méréseket végzett (színképelemzés, illetve üstökös ritkás légkörének vizsgálata) az első és utolsó alkalommal a belső Naprendszerben haladó C/2002 T7 (LINEAR) üstökösön. A felvétel április 30-án készült, körülbelül 95 millió kilométer távolságból.
A Naphoz közeledő üstökös anyaga hevesen párolog, hatalmas gáz- és porlégkört létrehozva maga körül. A napsugárzás anyagot ragad el az üstökös fejéről, így hosszan elnyúló csóvát is növesztett.
A tervek szerint a Rosetta 2014 augusztusában találkozik a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. A hosszú út során a szonda a Mars és a Föld parittyahatását többször kihasználja. Az üstökössel való találkozás a Naptól 3, 6 CSE (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban történik.
A randevú után néhány héttel két részre válik: a leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, a Rosetta Orbiter pedig az üstökös magja körül kering majd. Mivel az üstökösmag gravitációs ereje csekély, a Philae acélpányvák segítségével rögzíti magát a felszínen. A tervek szerint a leszálló egység információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről.