Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

Közeleg az év csillagászati szenzációja

2004.05.27.Admin
National Geographic Magyarország

Június 8-án délelőtt a Vénusz áthalad a Nap korongja előtt. Magyarországról kedvező időjárás esetén a teljes átvonulás megfigyelhető lesz, szabad szemmel is.

1882 óta ez az első Vénusz-átvonulás, és hogy milyen ritka égi jelenségről van szó, jól jelzi az is, hogy a teleszkóp 1609-es feltalálása óta is csupán hat átvonulás (1631, 1639, 1761, 1769, 1874 és 1872) történt.

Az évszámokból kitűnik, hogy a Vénusz átvonulásoknak világos ismétlődési mintázata van: 8, 121, 5, 8, 105, 5 év. Ez alapján könnyen kiszámítható, hogy 1901 és 2200 között csupán négy alkalommal vonul át a Vénusz a Nap előtt: 2004. június 8-án, 2012. június 6-án, 2117. december 11-én és 2125. december 8-án.

Miért ilyen ritka a Vénusz-átvonulás? A Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, átlagosan 224 naponként kerüli meg csillagunkat. Miközben kering a Nap körül, Földünk is halad pályáján, így a Nap, a Vénusz és a Föld 584 naponként kerül közel egy egyenesbe. Ez azonban nem elég, az is szükséges feltétel, hogy a Föld és a Vénusz egy síkba kerüljenek.

A Vénusz pályasíkja 3, 39° szöget zár be a Földével, azaz hol a földpálya felett, hol alatta kering. A két pálya metszéspontja, az ún. csomópontok, minden évben június és december elején látszanak a Nap irányában. Ilyenkor legtöbbször a Vénusz messze jár tőlünk, hol a Nap „fölött”, hol „alatta” vonul el.

A kontaktusok és a feketecsepp-jelenség

Az átvonulás során több érdekes jelenséget lehet megfigyelni, ezek közül is a legfontosabbak az ún. kontaktusok, amikor a bolygó a Napkorong elé kerül, illetve elhagyja azt.

Négy kontaktust figyelhetünk meg. Az első kontaktus hazánkban reggel 7 óra 19 perckor látható: a Vénusz kívülről érinti a napkorong keleti peremét, ekkor kezd a Nap elé vonulni. A jelenség kezdete nehezen vehető észre.

A II. kontaktus kezdetekor a Vénusz már belülről érinti a napkorong keleti peremét. Ekkor látható először a feketecsepp-jelenség, azaz a bolygót látszólag egy fekete híd köti a Nap pereméhez, ami mintha nem akarná elengedni. (Olyan ez, mint az egy pontban finoman elfolyó fekete festék pötty.) A II. kontaktus 7 óra 39 perckor figyelhető meg.

Innentől kezdve a Vénusz halad a Nap korongja előtt. A jelenség közepe 10 óra 22 perckor következik be.

Miután a Vénusz átvonult a Nap előtt, belülről érinti a nap nyugati peremét, amit újabb feketecsepp-jelenség előz meg. Ez a III. kontaktus, és 13 óra 3 perckor jön el.

Végül a negyedik kontaktus során a Vénusz teljesen elhagyja a Napot, és kívülről érinti a nyugati peremét. Ez 13 óra 23 perckor figyelhető meg hazánkból.

Magyarországról a teljes átvonulás látható lesz. Mivel a Vénusz 58 ívmásodperc átmérőjűnek látszik majd, szabad szemmel is látni lehet a Nap korongja előtt. A jelenség megfigyelése megfelelő fénycsökkentés nélkül azonban veszélyes, így mindenképpen csak napszűrővel, például az 1999-es napfogyatkozásra vásárolt fogyatkozás-néző szemüveggel ajánlatos a Napba nézni. Távcsöves megfigyelés során szintén figyeljünk a szűrő használatára.

Mérjük meg újra a Nap-Föld távolságot!

Először Edmund Halley jött rá, hogy az átvonulásokat fel lehet használni a Nap távolságának megmérésére, ezáltal felállítható a Naprendszer abszolút skálája. Halley javaslata alapján a Vénusz átvonulás adott először alkalmat arra, hogy meghatározzák a csillagászat egyik legfontosabb adatát, a közepes Nap-Föld távolságot, más nevén, a Csillagászati Egységet.

A mérés a háromszögelés módszerét használja. A Föld különböző pontjain azonos időpontokban a Vénusz korongja máshol látható a Nap korongjához viszonyítva. Az eltérések, valamint a mérési pontok távolságának ismeretében kiszámolható a Vénusz és a Föld átlagos naptávolsága.

Az 1761-es Vénusz-átvonulásra szerveződött a tudománytörténet első nagyszabású nemzetközi kutatási programja, egy nagyszabású észlelőhálózat. Az akkori királyi udvarok egymással versengve küldtek expedíciókat a Föld különböző szegleteibe.

Az európai csillagászok közös kutatóintézete, az European Southern Observatory az idei Vénusz-átvonulás alkalmából is nagyszabású európai észlelési kampányt indított. A beérkezett adatok alapján a csillagászok újra meghatározzák a Nap-Föld távolságot.

Vénusz – fényes pokol

A vastag felhőbe burkolózó Vénusz az éjszakai égbolt legfényesebb égiteste. Két okból ilyen fényes: egyrészt viszonylag közel van a Földhöz, másrészt vastag és fehér felhőtakarója erősen fényvisszaverő hatású.

A szerelem istennőjéről elnevezett bolygó méretét és elhelyezkedését tekintve hasonlít Földünkre: tömege 82 százaléka bolygónkénak, átmérője pedig csak 5 százalékkal kisebb. A hasonlóság azonban ennyiben ki is merül! A bolygó felszínén ugyanis perzselő forróság, körülbelül 500 Celsius fokos hőmérséklet, és a földinél kilencvenszer nagyobb légnyomás jellemző. A bolygó magas hőmérsékletének magyarázata a Földről is ismerős jelenség: az üvegházhatás.

A Vénusz felszínének valamivel kevesebb, mint kétharmada dimbes-dombos síkságokból áll, amelyek közül az északi félgömb kontinensszerű képződménye, az Isthar Terra a legfeltűnőbb alakulat. Ez egyébként a földi kontinenseken kívül a Naprendszer egyetlen kontinensszerű képződménye.

A Vénusz-átvonulás mozgóképe az 1882. évi jelenség üveglemezre készült eredeti felvételei alapján készült. Forrás: University of California Observatories / Lick Observatory.

Hozzászólások

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

A kutatók által elindított palackok óriási távot tettek meg.

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket