Új nehézsúlyú bajnok a csillagok körében
Először sikerült az asztrofizikusoknak különlegesen nehéz csillagok tömegét pontosan meghatározni. A kozmosz nehézsúlyú bajnokai kettőscsillag-rendszert alkotnak, tömegük egyenként 80 naptömegű.
Földünktől 20 ezer fényévre, a Carina (Hajógerinc) csillagképben, az eddigi legnagyobb tömegű csillagok felfedezéséről számoltak be a belga Liege Egyetem csillagászai.
A kettőscsillag-rendszer objektumai nyolcvan naptömegűek. Egymás gravitációjának fogságában 3.7 nap alatt tesznek meg egy fordulatot, szinte érintkezve pályájuk adott pontjain. A kis távolság, és a nagy gravitációs mező révén jelentős sebességű és anyagtartalmú csillagszelekkel bombázzák egymást.
Bár a feltételezések szerint többszáz naptömegű csillagok is léteznek, a mérésekkel is alátámasztott eredmények szerint az eddigi legnagyobb csillag hatvan naptömegű volt.
Tömeges eredmények
Az európai kutatócsoport a kettőscsillag-rendszer spektroszkópiai elemzése és keringési adatainak analizálása révén közelítette meg a csillagok tömegét.
Az alapvető paramétereket a chilei Los Campanas Obszervatórium távcsőve segítségével, a fényes égi objektumok fedéseire, fogyatkozásaira és látszó fényességük változásaira vonatkozó megfigyelések alapján határozták meg.
Eddig a nehézsúlyú csillagok pontos tömegének meghatározására nem nyílt lehetőség, ebben az esetben a vizsgálatok a rendszer kettősége miatt lehettek ilyen pontosak.
Élj gyorsan, halj meg fiatalon – de látványos halállal!
A WR 20a névre keresztelt rendszer két tagja az ún. Wolf-Rayet típusú csillagok közé tartozik, rendkívül forró, fiatal és rövid életű csillagok. Valószínűleg ezek a csillagok felelősek a nagy energiájú, robbanásszerű gamma-sugárzás kilövellésekért is.
A kutatók mérései alapján az égitestek körülbelül két-három milliárd évesek lehetnek. A csillagászati szempontból nem is olyan távoli elkövetkező pár millió évben valamelyikük minden valószínűség szerint az elvesztett anyagmennyiség és a másik gravitációs mezejének hatására összeroppan, és elveszti felszíni rétegeit. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a kettőscsillag-rendszer szupernova képében fejezi be égi pályafutását.
A belga kutatók szerint az ilyen ritka, nagytömegű (akár 200-300 naptömegű) csillagrendszerek közelebb visznek a Világegyetem korai csillagképző folyamatainak megértéséhez.