Megoldódott a Fiastyúk-rejtély

A Bika csillagkép hátán tündöklik a Pleiadok csillaghalmaz, amelynek görög elnevezése galambokat jelent. A mítosz szerint Tüphon, a gonosz óriás gyönyörű nimfákat vett üldözőbe. Zeusz segítségükre sietett, és égbe röppenő galambokká változtatta őket. A Pleiadok nálunk ismert neve a Fiastyúk.

Közelsége miatt azt gondolhatnánk, hogy a csillagcsoport távolságának meghatározása nem okozhat gondot. A rejtély hét éve kezdődött, amikor az Európai Űrhivatal Hipparcos névre hallgató műholdja a Fiastyúk távolságát az eddigi becsléseknél 10 százalékkal kisebbnek mérte. Ha a Hipparcos mérése helyes, akkor a Fiastyúk csillagjai eltérnek az eddigi Nap-szerű csillagoktól, hiszen azoknál valamivel halványabbak. A műhold mérése megkérdőjelezte a csillagokról alkotott eddigi elképzelések helyességét.

A Hubble-űrteleszkóp közelmúltban végzett mérései szerint a Fiastyúk 440 fényévre található a Földtől – ez megegyezik a korábbi becslésekkel és 40 fényévvel nagyobb, mint a műhold mérése. A Hubble-mérést az Amerikai Csillagász Társaság június első napjaiban zajló közgyűlésén hozták nyilvánosságra.

A mérés nehézsége azzal magyarázható, hogy a csillagászatban az égitestek távolságának mérésére használt parallaxis eljárás csak 500 fényév felett ad nagypontosságú eredményt. Ez alatt a távolság meghatározáshoz a csillagászok közvetlen eljárásokat (pl. a környező, hasonló csillagok fényességének összehasonlítása) is bevonnak. (A parallaxis Föld két pontjából a megfigyelt égitest középpontjába húzott egyenesek által bezárt szög. Ez a szög egyszerű geometriai módszerekkel távolság meghatározásra használható.)

A Hubble segítségével a csillagászok hat hónapos időközönként két és fél éven keresztül végeztek méréseket, a Bika csillagkép közel 1000 csillagával hasonlították össze a Fiastyúk-csillagokat.