Kifordult a Föld belseje?

A több mint 200 kilométer széles kanadai Sudburry krátert (Ontario állam) tanulmányozó geológusok úgy vélik, hogy 1, 8 milliárd éve 10 kilométer széles, másodpercenként 40 kilométer sebességgel száguldó aszteroida csapódott bolygónkba.

Olvadt kőzet a mélyből

A becsapódás óriási erejű volt: az aszteroida a Föld külső kérgébe fúródott, majd a hatalmas hő hatására valószínűleg elporladt. A nagyerejű becsapódás és a hatalmas hő hatására a külső kéreg alsó részéből megolvadt kőzet tört fel – véli a kutatás vezetője James Mungall, a Toronto Egyetem geológusa, aki a kráter furcsa rétegződésére keresett magyarázatot. Kutatási eredményeit a Nature legfrissebb számában tette közzé.

A kutatócsoport a külszíni felső rétegekben nagy mennyiségben vasat, nikkelt és platinát talált – ezek az ásványok a Föld, átlagosan 35 kilométer széles külső kérgének alsóbb rétegeiben nagyobb mennyiségben fordulnak elő.

A külszíni rétegek cirkóniumot és urániumot szintén tartalmaznak. Ezek más becsapódási kráternél is megfigyelhetők, az elemek feltehetően a külső kéregből származnak.

A geológusok nagy mennyiségben találtak irídiumot is a Sudburry-kráter felszíni rétegeiben. Ez, a Földön rendkívül ritka anyag vagy bolygónk köpenyéből tört fel, vagy a meteorittal érkezett. Mivel magnéziumot csak csekély mennyiségben találtak, azért nagy valószínűséggel az irídium az utóbbiból származott.

A Föld belső szerkezete

A Föld belseje heterogén felépítésű, három, koncentrikusan elhelyezkedő rétegből áll: a külső kéreg alatt található a köpeny, alatta pedig a külső és belső mag helyezkedik el övszerűen.

A külső földkéreg 10-40 km vastagságú és viszonylag könnyű kőzetek alkotják.

A földkéreg alatt található a köpeny, amely további három részre bontható: a szilárd, külső réteg a litoszféra, amelynek vastagsága nem éri el a 100 kilométert; alatta a képlékenyebb asztenoszféra, ez alatt pedig az asztenoszféránál szilárdabb mezoszféra található.

A köpeny alatt található a 3.400 kilométer sugarú nagy sűrűségű vas-nikkel mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll.