Hol található a világ északi vége?

Thule szigetéről először, Kr.e. 325 körül az ókori görög felfedező, Pütheász tesz említetést egyik földrajzi leírásában. Pütheász feltehetőleg végighajózta a Brit-szigeteket és járhatott Norvégiában is. Leírásaiból ismerjük Ultima Thulét, a világ legészakibb szigetét.

Azt tartották róla, hogy egy heti hajójárásra fekszik az Orkádoktól, kerülete kerek 40, 000 stadium, s földjének java részén az örökös hó és jég miatt sem növény nem tenyészik, sem állat nem él.

Thule beillesztése a mostani ismeretek közé sok problémát okozott a földrajztudósoknak. Többnyire Izlanddal azonosítják, vannak azonban, akik Skandináviában, esetleg Norvégia egy részében (a mai Thilében), ismét mások a Shetland-szigetek legnagyobbikában vélik felfedezni Pütheász Ultima Thule-jét. Abban viszont egyetértenek a tudósok, hogy a fentiek közül egyik sem a világ északi vége.

A grönlandi „Kávéklubtól” északra

A Jeges-tenger minden jelentősebb szigetét rég felfedezték, feltérképezték. Grönland északi partja azonban még nyitott könyv: a jégréteg vékonyodása következtében a kutatók az elmúlt két évtizedben újabb és újabb földdarabkákat pillantottak meg, néhány kilométerrel mindig északabbra tolva a világ végét.

Az első ilyen szigetecskét, Oodaaq-ot 1978-ban fedezték fel. A már 1900-ban felfedezett Kaffeklubben (azaz Kávéklub) szigettől 1, 36 kilométerre északra bukkantak rá. 1979-ben meg is határozták a sziget pontos koordinátáit: északi szélesség 83° 40’ 32.5″, és nyugati hoszúság 30° 40’ 10.1″. Körülbelül 50 méter hosszú és ugyanilyen széles volt, tengerszint feletti magassága pedig egy méter volt. A felvételek szerint furcsa, köralakú szikladarabkák borították, amelyek akár tíz centiméteresek is lehettek. Későbbi kutatások a szigetet nem találták, nagy valószínűséggel elsüllyedt.

Még északabbra

1996-ban azonban találtak egy még kisebb szigetet (10×10 méteres, tengerszint feletti magassága szintén egy méter), amelyen félméteres szikladarabokat jegyeztek fel. A sziget valamivel északabbra (északi szélesség 83° 40’ 34.8″ – nyugati hosszúság 30° 38’ 38.6″) volt, mint az eltűnt Oodaaq.

Az új sziget (ATOW 1996) felszíni jellemzői alapján nagy valószínűséggel nem azonos Oodaaq-kal. 1997-ben és 2001-ben a sziget koordinátáit megerősítették, és a kutatók már ekkor sejtették, hogy érdemes még északabbra is kutatni.

2003 júliusában aztán két amerikai kutató, előzőleg számos légifelvételt tanulmányozva, újra útnak indult Grönland északi partjaitól. A kutatók az eddigi koordinátáknál északabbra egy caknem 20 méter hosszú, „földhalmot” találtak. A jelenleg a világ északi végének feltételezett sziget létezését egyelőre újabb expedíciók nem erősítették meg, hivatalos koodrinátái sem ismertek, így egyelőre Grönland birtokosa, Dánia sem ismeri el.