Jégkorszak? – 15 ezer éven belül nem valószínű
Hacsak az ember drasztikusan nem avatkozik be, a Föld klímája az elkövetkező 15 ezer évben nem valószínű, hogy változik – állítják európai tudósok a Nature-ben, a valaha felszínre hozott legősibb jégminta alapján.
Az európai kutatócsoport (European Project for Ice Coring) az Antarktisz Dome C nevű fúrási helyszínéről származó, három kilométer hosszú és 10 centiméter széles jégdarab segítségével vizsgálta az elmúlt korok éghajlatát. A hosszú furatból a jégrétegek illetve a hidrogén izotópok arányának változása alapján a kutatók az elmúlt 780 ezer év antarktiszi éghajlatváltozásait tudják végigkövetni.
Nyolc jégkorszak
Az elmúlt 780 ezer év nyolc hosszabb jégkorszakra, és kisebb felmelegedésekre (interglaciális periódusokra) bontható. A jégdarab elemzése szempontjából határvonalnak számít a 430 ezer évvel ezelőtti időjárás változás. Ekkor a Földön egy hosszabb jégkorszakot követett felmelegedés.
A jégkorszakok közötti integlaciális periódusok jelentősen eltérnek egymástól. A mai éghajlathoz leginkább ez a 430 ezer évvel ezelőtt kezdődött felmelegedés hasonlítható. Ráadásul nagyfokú egyezés mutatkozik a Föld Nap körüli pályájának akkori és mostani ciklikus változásaiban is. A meleg időszak szokatlanul hosszú volt, 28 ezer évig tartott.
Jégkorszak? – Nem holnapután
A jelenlegi meleg periódus 12 ezer éve tart. Mivel az ezt megelőző három interglaciális időszak csupán tízezer évig tartott, ezért egyre több tudós vetette fel egy újabb jégkorszak eljövetelének lehetőségét. A mostani kutatások azonban azt bizonyítják, hogy drasztikus emberi beavatkozás nélkül, nem valószínű, hogy az elkövetkező 15 ezer évben újabb jégkorszak köszönt be.
A 430 ezer évvel ezelőtti határvonalat egyébként intenzív, és a korábbiaknál hosszabb jégkorszakok követték: az északi féltekén átlagosan 80 ezer éves jégkorszakok következtek.
A kutatások folytatódnak. A cél 1, 2 millió évre visszamenni, az erre alkalmas fúrási helyszínt azonban még meg kell találni. A mostanit megelőző leghosszabb furat szintén az Antarktiszról, az akkor még a Szovjetunió fennhatósága alá tartozó Vosztok területéről származott. A jégdarab 420 ezer év időjárásáról tudott beszámolni.
Égi jelenségek 2023. június első felében
Teliholddal, kora esti Vénusszal és együttállásokkal várnak minket a nyár első hetei.
A közúti forgalom áldozatai
Bár sok ökológiai probléma, szó szerint a lábunk előtt hever, mégsem beszélünk róluk eleget. Az állatgázolások is ezek közé tartoznak.
Meteoritok és vulkánok anyaga segíthette az élet kialakulását
A bolygónkon kialakuló élethez szükséges molekulák érkezhettek készen is, de itt helyben is keletkezhettek – e lehetőségek közül választani segít egy új kutatás.
A panamai tengeri teknősök jogi védelméről
Egy Panamában életbe lépett új törvény jogi védelmet biztosít a tengeri teknősök számára: lehetővé teszi, hogy felelősségre lehessen vonni kormányokat, vállalatokat vagy személyeket az állatok jogainak megsértéséért. - tette közzé a hírt az MTI.
8300 éve még működő vulkán volt az Ibériai-félszigeten
Új vizsgálatokkal tudták megállapítani a legutolsó ismert kitörés idejét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
