Ió – a Naprendszer második legforróbb objektuma
Bár a Naphoz legközelebbi Vénuszon és Merkúron is pokoli a hőség, a Naprendszerben a második legforróbb égitest a Jupiter egyik nagy holdja, az Ió.
A Jupiter nagy holdjai közül legbelül keringő Ió-n a Voyager űrszonda fedezett fel 1979-ben vulkáni aktivitást: az űrszonda éppen egy kitörés idején repült el a hold mellett. Azóta viszont tudjuk, hogy ez egyáltalán nem kivételes esemény, az Ión szinte mindig működik valamelyik vulkán. A Galileo űrszonda 1610 Celsius fokos vulkáni forró foltot is érzékelt a holdon. A kitörések vegyi összetétele azonban eddig ismeretlen volt.
Most az amerikai St. Louis Egyetem kutatói az Ió vulkánkitöréseit modellezve azt állítják, hogy a hold forró lávája, különféle gázokat párologtat, többek között nátriumot, káliumot, szilíciumot, vasat juttat légkörébe. A kutatók szerint az elemek egy része atom formájában, mások pedig molekulaként, pl. szilícium-monoxid, szilícium-dioxid, vasmonoxid formájában kerül a légkörbe.
A gázok a vulkáni eredetű kénszármazékokkal reakcióba lépve olyan szokatlan vegyületeket alkotnak, mint nátrium-klorid, kálium-klorid, magnézium-diklorid, vas-diklorid. A kutatók a felfedezésükről az Icarus című szaklapban számoltak be.
Ió – sok vulkán kis helyen
A Földtől eltekintve, az Ió az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelyen ma is működnek felszíni vulkánok. A megfigyelések szerint az Ió harmincszor aktívabb, mint a Föld.
A földi tűzhányók úgy keletkeznek, hogy a forró magma utat tör magának a felszínre. Az Ió azonban kis méretű, tömege alig 2 százaléka a Földének. Mi okozza mégis vulkáni aktivitását? – Anyabolygójának óriási erejű gravitációs ereje!
A többi Jupiter-hold hatására az Ió ugyanis elliptikus pályán kering, így 1, 77 naponta igen közel kerül a Jupiterhez. A növekvő tömegvonzás hatására az Ió teste ilyenkor torzul – akár egy gumilabda. Az Ió-n száznál is több vulkán működik. A felszínre törő láva hőmérséklete 1600 Celsius fok körül van.
Kérdés azonban bőven maradt az Ióval kapcsolatban, amelyek megválaszolásához valószínűleg elkerülhetetlen egy vulkáni aktivitást figyelő szonda: rejtély ugyanis, hogy a Holdunknál alig nagyobb Ió, hogyan képes a forró lávát fenntartani, úgy hogy közben maga a hold egésze nem olvad el, továbbá az Ió litoszférája hogyan támogathatja a Mount Everestnél nagyobb hegyek kialakulását?
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
