Évente hat Balatonnyi terület válik sivataggá a Földön

2004.06.16.Admin

National Geographic Magyarország

Ijesztő ütemben sivatagosodik bolygónk: évente 3.600 négyzetkilométer - hat Balatonnyi terület! - válik terméketlen területté, ami az ott élőket elvándorlásra, a városokba áramlásra készteti – áll az ENSZ tegnap közzétett közleményében.

A Föld felszínének egy harmadát fenyegeti az elsivatagosodás veszélye: a leginkább veszélyeztetett térségek a Szahara és a kínai Góbi-sivatag alatti területek.

Az elkövetkező ötven évben Spanyolország területének 31 százaléka válhat sivataggá, Kína 1950 óta egy Magyarország nagyságú termőterületet vesztett el – mutatott rá a világszervezet közleménye annak kapcsán, hogy a héten 10. évfordulóját ünnepli az a konvenció, amelyet az elsivatagosodás elleni küzdelem jegyében írtak alá.

Hiába való küzdelem

Az erőfeszítések ellenére az elsivatagosodást nem sikerült megállítani, sőt az 1970-es évek óta sokkal erőteljesebb folyamat. A környezeti katasztrófa oka az erdőirtásos gazdálkodás, a területek elmocsarasodása, a vízkészletek túlzott felhasználása, valamint a népességrobbanás.

Az ENSZ közleménye szerint:

1990 közepe és 2000 között évente 3600 négyzetkilométer terület vált sivataggá. Az 1980-as években ez a szám még 2200, a hetvenes években pedig 1600 négyzetkilométer volt.

2025-re Afrika megművelhető területeinek kétharmada, Ázsia egyharmada, valamint Dél-Amerikáénak egyötöde sivataggá válik.

Körülbelül 135 millió ember lesz kénytelen elvándorolni a terméketlen területekről, ez Franciaország és Németország együttes lakosságának felel meg.

Természetesen a legveszélyeztetettebb területek a sivatagokat körülölelő területek, így a kínai Góbi-sivatag és az afrikai Szahara körzete.

A lakosság növekedésével a veszélyeztetett területeken növekszik a feszültség: a fákat kivágják tüzelőnek, a legelőket túllegeltetik, a megművelhető területeket túlhasználják, a víz egyre szűkösebb és koszosabb lesz.

Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban a parti települések „lenyelik” a vizet, az ország belső részén egyre nehezebbé válik a földművelés. A belső területekről fokozatosan elvándorolnak majd a családok.

Bár az időjárástól függően, lesznek jobb és rosszabb évek, de a folyamat nem visszafordítható, a sivatagok lassan tovaterjednek – véli az ENSZ.

Az elsivatagosodás nem lesz olyan drámai jelenség, mint egy földrengés vagy egy árvíz, sokkal lassabban és kevésbé látványosabban zajlik.

Gondoljunk csak bele, hogy valaha a Közel-Kelet, Észak-Afrika zöld volt, a Szahara pedig szavanna, amelyet a fennmaradt sziklarajzok szerint zsiráfok és elefántok népesítettek be.

Az elsivatagosodáshoz hozzájárul a globális felmelegedés is, amelynek következtében az amúgy is száraz területek még szárazabbá válnak

Az ENSZ június 17-én, az elsivatagosodás elleni világnapon a globális problémáról a Németországbeli Bonnban, majd június 21-25 folyamán a brazil fővárosban tart konferenciát.

Az AP hírügynökség híradása szerint egyébként a világszervezet bízik abban, hogy a tudományosan igencsak kifogásolható mozi, a Holnapután, az átlagember érdeklődését is felkelti a klímaváltozás iránt – írja az AP hírügynökség.