Megoldódott a marsi áfonyák rejtélye

A Utah Egyetem geológusai az Opportunity felfedezésének közzétételekor éppen utahi nemzeti parkokból származó, ugyancsak tökéletes gömbalakú kavicsokat tanulmányoztak. Mind a marsi, mind a utahi kövek építőanyaga a hematit, amelynek keletkezése a Földön szinte mindig víz jelenlétében megy végbe. A kutatók szerint a marsi és a utahi kavicsok is a felszín alatt, porózus kőzeteken átszivárgó talajvízből kristályosodhattak ki.

A marsi áfonyák

Utah déli része hematitban gazdag terület. A gömbkavicsok átmérője a 3-4 millimétertől akár a 20 centiméterig is terjedhet. A kavicsok feltehetőleg 25 millió évvel ezelőtt keletkezhettek, a utahi, vöröses homokkövön átszivárgó talajvíz segítségével. (A hematitgömböcskék, mint geológiai különlegességek, számos utahi ásványbolt kínálatában fellelhetők. )

Ahogy arról már beszámoltunk, a Marson január 25-én landolt Opportunity, öt nappal érkezése után, apró kráterében hematitgömbökre bukkant. Ugyanilyen gömbszerű kikristályosodást talált a kráter falán lévő, üledékes kőzetből keletkezett sziklafalszerű képződményen is. Az Opportunity kutatócsoportjának egyik tagja akkor úgy nyilatkozott, hogy a szabályos gömbök leginkább ahhoz hasonlítanak, ahogy a muffinban az áfonyák elhelyezkednek.

A tökéletes gömbök receptje

A utahi tudósok Nature-ben megjelent írása szerint a marsi áfonyák valószínűleg a földi hematitgömbökhöz hasonlóan keletkezhettek. Vasat tartalmazó kőzeteken átszivárgó talajvíz kimosta a vasat, lyukakon, rétegeken, pórusokon keresztül sodorta magával, majd egy kémiailag eltérő területen a vas kicsapódott a vízből, és hematitkristály keletkezett belőle.

Hematit (Fe2O3) bármilyen vastartalmú kőzetben kialakulhat mállás során. A Földön leggyakrabban előforduló kristályok vöröses színűek, a jól kristályosodó struktúrák azonban szürkés, feketések lesznek. Az Opportunity a Marson feketés, fémes felületű, csillogó hematitgömbökre bukkant.

A kikristályosodott hematitgömböket tartalmazó utahi homokkő az évmilliók során lassan erodálódott, így a kemény, az eróziónak ellenálló hematitkavicsok a felszínen gyűltek fel, egyre nagyobb mennyiségben. A Hopi indiánok egyik legendája szerint visszajáró őseik éjszakánként hematitgömbökkel golyóznak.

Ahol víz van, élet is kialakulhatott

A Meridiani Planum kiterjedt hematit mezőire 1998-ban a Mars Global Surveyor szonda figyelt fel. Mivel a hematit a Földön szinte mindig víz jelenlétében alakul ki, a NASA kutatói az Opportunity leszálló helyéül ezt a területet választották. A Földön ahol víz van, legyen az felszíni vagy talajvíz, meleg vagy hideg forrás, mikróbák élnek.

Bár az Opportunity korábbi kutatási eredményei azt sugallták, hogy a Meridiani Planumot valaha víz boríthatta, a utahi geológusok szerint valószínűbb, hogy a marsi gömbök inkább talajvízben, és nem felszíni vízben formálódtak.