Jangce – a világ legveszélyeztetettebb folyója
Az erőltetett vízerőmű építés miatt a világ legveszélyeztetettebb folyója a kínai Jangce. A vízerőművek számos ritka állatfajt sodornak a kihalás szélére – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A Jangce a Tibeti-fennsíkon ered, és 5500 kilométeren keresztül kanyarogva ömlik a Kelet-kínai-tengerbe. A folyó óriás gátja, a több mint 500 km hosszú Három Szurdok Gát (Three Gorges Dam) miatt nem csak több millió ember kényszerült elhagyni otthonát, a beruházás jelentős természetpusztítással is járt.
A gigantikus gát számtalan halfaj vándorlási útvonalát érinti, többek között a már eddig is veszélyeztetett fajnak számító kínai folyami delfinét (Lipotes vexillifer), amelyet a “folyó istennőjeként” is tisztelnek. A ritka folyami delfinből ma már csak néhány tucat él. Ugyancsak végveszélyben a kínai aligátor, a világ legveszélyeztetettebb krokodilfaja. A Jangce-ra egyébként 46 további gátat is terveznek.
A Természetvédelmi Világalap tanulmánya szerint a Föld 227 nagy folyójának 60 százalékára épültek gátak, vízerőművek, amelyek a folyók élővilágának komoly pusztulását eredményezték. Ezenkívül 1500 gát építése van most is folyamatban vagy tervbe véve.
A természetvédelmi szervezet elismeri a vízerőművek pozitív hatását: számos országban hozzájárulnak az öntözési problémák megoldásához, az árvízveszély csökkenéséhez, és milliók számára biztosítanak elektromos áramot. Az előnyök azonban gyakran eltúlzottan nagy súlyt kapnak a természeti és társadalmi negatívumokhoz viszonyítva.
A szervezet szerint a világ második legveszélyeztetettebb folyója az Argentínán, Brazílián, Uruguayon és Paraguayon átfolyó Rio de la Plata, amelyen 27 gát épült.
A Törökországban eredő, és több mint 2000 kilométer után Irakban összefolyó Tigrisre és Eufráteszre szintén 26 gátat terveznek. A Természetvédelmi Világalap a Gangeszen épülő gátak problémájára is igyekezik tanulmányában felhívni a figyelmet.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon
A Brunt-selfjégen keletkezett repedések alapján már régóta várható volt az esemény, amelyre a Brit Halley-VI kutatóbázis közelében került sor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
