A nyolcvanas évek szennyezettségi szintjén a Duna

A tízéves évfordulóját ünneplő szervezet szerint ez a kedvező fejlemény annak köszönhető, hogy a műtrágyákban a nitrátok és a foszfátok aránya visszaszorulóban, a szennyvíztisztítás módszerei pedig egyre jobbak.

Philip Weller, a DNB vezetője szerint az ausztriai községek 86 százalékából ma már kezelt szennyvíz folyik a Dunába. A folyó délebbi szakaszán is épülnek víztisztítók öt nagyobb kikötőben.

A bizottság vízminőséget ellenőrző nemzetközi hálózatot és a szennyezésre gyorsan figyelmeztető rendszert épített ki.

Több Duna menti országban, ezek uniós csatlakozása folytán inkább a vízszennyeződés növekedésére kell számítani, mert a gazdaság fellendülése a szennyezőanyag-kibocsátás növekedésével is járhat. Megnövekedhet a hajóforgalom az európai folyókon, így a Dunán is. Brüsszel erősen a hajós áruszállítás pártján van.

A Természetvédelmi Világalap figyelmeztet ennek járulékos veszélyeire: nem szabad a hajók méretének függvényében kotorni a medret és végképp nem szabad tovább halmozni a gátrendszereket a folyón – mondja a WWF.