Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Szaturnusz körüli pályára fékezte magát a Cassini

2004.07.01.Admin
National Geographic Magyarország

Üdvrivalgás tört ki a NASA pasadenai irányítóközpontjában kevéssel hat óra után, a Cassini első rádiószignáljának megérkeztekor. Azóta már az is bizonyos, hogy minden idők legdrágább űrszondája magyar idő szerint 4 óra 36 perckor bekapcsolt fékezőhajtóműve 96 perccel később sikeresen kikapcsolt, és a Cassini a Szaturnusz gravitációs vonzásába kerülve, bolygó körüli pályára állt.

Hét évvel indítása után, 3, 4 milliárd kilométert megtéve és négy bolygó parittyahatását kihasználva, a 3, 3 milliárd dollár összköltségű Cassini űrszonda megérkezett a gyűrűs bolygóhoz, hogy megkezdje négyéves kutatómunkáját.

Az űrszonda magyar idő szerint csütörtök hajnali 4 óra 11 perckor alulról repült át a Szaturnusz F és G gyűrűje közötti széles résen. Bár az sejthető volt, hogy a régióban nagyobb keringő részecskék nem lesznek, a vállalkozás nem volt kockázatmentes. Az akkor még 85 ezer kilométer/órás sebességgel száguldó Cassinin az apró részecskék is komolyabb „sérüléseket” ejthettek volna, az első jelek szerint azonban minden zökkenőmentesen ment.

A rés elhagyása után küldött először rádiójelet a Földre a szonda, 4 óra 36 perckor pedig bekapcsolt a fékezőhajtóműve. A hajtómű körülbelül 50 kilós ellensúlyt képes kifejteni a csaknem 5000 kilós, 85 ezer kilométer/órás sebességgel száguldó szondán. Hogy a Cassinit olyan sebességre lassítsa, hogy a Szaturnusz gravitációs ereje képes legyen befogni, a fékezőhajtóműnek 96, 4 percen keresztül kellett működnie.

A terveknek megfelelően 5 óra 6 perckor a Földről nézve a szonda az A gyűrű mögé került, 5 óra 31 perckor pedig újabb gyűrűk közti rést, a Cassini rést ért el. Ezt követően került a sűrű B gyűrű mögé. 6 óra 3 perckor, tíz perccel a fékező manőver vége előtt került a bolygóhoz legközelebb: ekkor 20 ezer 112 kilométerre volt a Szaturnusz légkörétől, az óriásbolygó gravitációs ereje akkor fogta be a Cassinit.

A B gyűrű környékén egyébként mínusz 107 Celsius fok uralkodik és 1800 km/órás szél tombol.

A Cassini a kijelölt bolygó körüli pályára állva a Szaturnusz elsõ műholdja lett. A pályára állást követően a szonda először jeleket küldött haza, majd 75 perces gyűrű megfigyelésbe kezdett. Az első felvételek még a csütörtöki nap során várhatóak.

A szonda július másodikán közelíti meg először a Titánt, 330 ezer kilométerre. Július 3-án a röppályáját minimálisan módosítják. Július 6 – 11-ig átmenetileg megszakad majd a kapcsolat vele, mert a Földről nézve a Szaturnusz a Nap mögé kerül.

Hét hold, rejtélyes mágneses mező, lenyűgöző gyűrűk

A Cassini tevékenységének négy évesre tervezett alapszakaszában 76 fordulatot tesz az óriásbolygó körül, eközben a Szaturnusz 31 ismert holdja közül héthez kerül közel, összesen 52 alkalommal. 45 alkalommal repül majd el a Titán, négy alkalommal az Encleadusz, két-két alkalommal az Iapetusz, a Rhea és a Thetisz mellett, valamint egy-egy alkalommal a Mimasz, a Hyperion és a Dione mellett.

A négyéves program fő célkitűzései: a bolygó légkörének, rejtélyes mágneses mezejének, gyűrűrendszerének, az említett apró jeges holdaknak és a nagyméretű Titánnak a tanulmányozása.

A Szaturnusz a Naprendszer legkülönösebb bolygórendszere. A csillagászok mini-Naprendszernek is nevezik a bolygót körülvevő tájékot. Az óriásbolygó fejlett gyűrűrendszere ugyanis azt az állapot mutathatja, amilyen a Nap környezete lehetett milliárd évekkel ezelőtt, amikor a forró égitestet körülölelő por- és gázkorongból kialakulhattak bolygói.

A Szaturnusz mágneses mezejének különlegessége, hogy a mágneses pólusok szinte teljesen egybeesnek forgási tengelyével. Ezt, a dinamóhatásról szóló jelenlegi tudásunkkal nehéz összeegyeztetni, így a bolygó tanulmányozása mindenképpen új ismeretekkel fog szolgálni.

Ugyancsak bővíti ismereteinket a Cassini a Szaturnusz-gyűrűrendszerének keletkezését illetően. A káprázatos gyűrűk tulajdonképpen sok, kisebb-nagyobb, különállóan keringő jeges részecskéből álló gyűjtemény, amely állandó mozgásban van, folyamatosan változik. A több száz millió évvel ezelőtt kialakult gyűrűk részecskéi feltehetően a Szaturnusz gravitációs szorításában széttöredezett egy vagy több kisebb holdból származnak. Egy másik elmélet szerint a Kuiper-övből néhány objektum túl közel vándorolt a bolygóhoz, ahol széttöredezve keringeni kezdtek. A gyűrűrészecskék állandó ütközése pedig egyre csak aprózza a parányi „holdacskákat”.

 A csütörtöki manőver

A csütörtöki manőver

A legizgalmasabb pillanatok januárban jönnek el

A küldetés kétségkívül legizgalmasabb szakasza 2005 januárjában érkezik el. A tervek szerint karácsony éjjelén a szondáról leválik a Huygens névre hallgató leszállóegység. A Huygens január 14-én ejtőernyő segítségével ereszkedik le a Titánra. Nem tudni, milyen viszonyok várnak a Huygensre, amely leszállása közben, illetve a felszín elérése után még néhány percig, esetleg fél óráig is mérési adatokat és fényképeket küld a Földre. Szerencsés esetben egyenesen egy metán óceánban landol majd.

A Titán a Naprendszer egyetlen holdja, amelynek vastag légköre van. A rendkívül hideg holdon, amely átmérőjét tekintve nagyobb mint a Merkúr, négyszer sűrűbb a levegő, mint a Földön. A felszíni nyomása másfélszerese bolygónkénak, amit leginkább olyannak kell elképzelni, mint amikor a két méter mélységű uszoda mélyén tartózkodunk. A bolygón sötét van, a Nap még délben sem látszik, maximálisan olyan világos lehet, mint a Földön gyenge holdfényben. Felszínét kisebb szénhidrogén óceánok boríthatják. A Titánon nagy valószínűséggel nincs élet, de a kutatók szerint a hold betekintést adhat abba, hogy milyen lehetett a Föld környezete azelőtt, mielőtt az élet kialakult rajta.

 A csütörtöki manőver

A csütörtöki manőver

A Cassini tipikus kutatónapja

Egy tipikus kutatónapján a szonda 16 órán keresztül gyűjt majd adatokat illetve készít felvételeket. Az adatokat két 2, 2 gigabájtos digitális rekorder tárolja. A kutatómunkát követően a Cassini a Föld felé irányítja antennáját, és megkezdődik a tárolt adatok továbbítása bolygónk felé. Az adatátvitel maximális sebessége 165.900 bit/másodperc.

A legrosszabb esetben a Cassiniről másfélóra alatt érnek el bolygónkra a rádiójelek, így egy földi parancs elküldése és annak megerősítése akár három órába is telhet.

A szondán és a leszállóegységen 17 ország 5000 kutatója dolgozott. A páratlan méretű nemzetközi tudományos vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei részt vettek a Cassinin elhelyezett 12 tudományos berendezés közül kettőnek a kifejlesztésében.

A Cassini és a Huygens összköltsége 3, 26 milliárd dollár volt: ebből 2, 6 milliárdot a NASA, 500 milliót az Európai Űrhivatal, 160 milliót pedig az Olasz Űrhivatal állt. A szonda megépítése szinte ugyanannyi időbe, 6.7 évbe tellett, mint a Szaturnuszhoz vezető út.

A szonda és a leszállóegység névadója
Christiaan Huygens holland csillagász 1659-ben elsőként ismerte fel a Szaturnusz gyűrűinek valódi természetét, és 1655-ben ő fedezte fel a vastag felhőrétegben burkolózó Titánt.

1675-ben Jean-Dominique Cassini, francia csillagász fedezte fel, hogy a Szaturnusz addig egyetlen széles sávnak hitt gyűrűje valójában két vékonyabb, koncentrikus gyűrűből áll, közöttük pedig rés húzódik – ez a rés ma Cassini nevét viseli.

Ma már azt is tudjuk, hogy további, keskenyebb rések tagolják a gyűrűket, amelyeket részben a Szaturnusz legbelső, a gyűrűk pereme mentén keringő holdjai söpörnek tisztára gravitációs hatásukkal. Cassini nevéhez fűződik néhány Szaturnusz hold felfedezése is.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket