Ismét heves jelenségek a Napon
Az orosz Alkalmazott Geofizikai Intézet Heliogeofizikai Központja július 15-én, csütörtökön hajnali fél négykor erőteljes napflért érzékelt központi csillagunkon.
A flér egy gyorsan terjedő, aktív régióban tűnt fel, így a terület várhatóan a közeljövőben nagyobb flérek forrása lesz.
Az orosz kutatók szerint a mostani napflér által okozott komolyabb mágneses viharra július 18-án kell számítani.
Napflér keletkezésekor hirtelen, néhánymásodperc alatt több tízmillió fokosra hevül egy kicsiny terület a napfelszín fölött.
Az innen útnak induló sugárzáslöket zavarokat okozhat a távközlésben és működésképtelenné tehet műholdakat.
A másik heves jelenség központi csillagunkon a koronakilövellés, amikor is sok milliárd tonnányi töltött részecske hagyja el – óránként több millió kilométeres sebességgel – a Napot övező vékony plazmaburkot, a napkoronát.
A flérek és koronakilövellések együtt is bekövetkezhetnek, mint tavaly októberben. Akkor tört ki minden idők negyedik legerősebb flérje a Napon, majd koronakilövellések sora zúdult bolygónkra.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Igen alacsony volt az északi sarkvidék téli tengerjég-kiterjedése
A sarkvidéki tengerjég télen hízik, ilyenkor a legnagyobb a kiterjedése, azonban az elmúlt tél nem a legjobban alakította e mennyiséget.
Az időjárás megfigyelésének, előrejelzésének fontossága
Minden év március 23-án van a meteorológiai világnap, amellyel arra emlékezünk, hogy a Meteorológiai Világszervezet 1950-ben ezen a napon alakult meg, Genfben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
