Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Hatalmas hullámok pusztítanak a tengereken

2004.07.23.Admin
National Geographic Magyarország

Műholdfelvételek tanúsága szerint toronyháznyi hullámok száguldanak a tengereken.

Gigantikus méretű hullámok vágtáznak az óceánokon, néha a horizontot is eltakarva a rémült hajózó személyzet szeme elől. Tízesével tűnnek el a hajók, hatalmas óceánjárók ablakai törnek be, tankhajók sérülnek meg évről-évre.

Az igazság odalent

„Átlagban hetente tűnik el két nagyobb hajó, a szerencsétlenségekről mégsem készül a repülő baleseteknél megszokott alaposságú vizsgálat. A baleseteket egyszerűen a rossz időjárás számlájára írják ”- mutat rá Wolfgang Rosenthal német tengerkutató a Space.com-nak adott nyilatkozatában. Az elmúlt két évtizedben mintegy kétszáz hajó, köztük sok szupertankhajó és nagy óceánjáró teherhajó süllyedt el a tengereken, többnyire reális magyarázat nélkül.

A szerencsétlen esetek jelentős részéért valószínűleg olyan hatalmas méretű, kósza hullámoknak is nevezett vízi képződmények lehetnek felelősek, amelyek néha tízemeletnyi magasságot is elérve, lerombolnak, elsüllyesztenek minden útjukba kerülő vízi járművet. Mindez azonban eddig csak feltételezés volt, a kutatók nagy része kétkedve fogadta a gigantikus hullámokról szóló beszámolókat. A legújabb műholdas felvételek és laboratóriumi eredmények összevetése azonban rámutat, hogy ezek a kósza hullámok viszonylag gyakoriak a tengereken.

Hullámzó pusztítás

1995 februárjában a II. Erzsébet Királynőt 29 méter magas hullámok ostromolták. A hajó kapitánya, Ronald Warick beszámolója szerint a látóhatáron ezt megelőzően egy hatalmas vízfal tűnt fel, olyan volt, mintha egyenesen a doveri partokat szegélyező fehér sziklák felé tartanának.

Egy hónappal korábban egy északi-tengeri olajfúró-tornyot 26 méteres hullámok csapkodtak. 2001-ben ugyanazon a héten két turistahajó, a Bremen és a Caledonian, szinte elképzelhetetlen nagy, mintegy harminc méteres hullámok falába ütközött a Dél-Atlanti vizeken, egymástól mintegy ezer kilométerre. A hatalmas hajók ablakai betörtek, a Bremen kormányozhatatlanul sodródott órákon át a nyílt tengeren.

A tenger munkássága

Rosethal és kollégái az Európai Űrkutatási Hivatal ERS-1 és ERS-2 műholdjai által készített felvételeken elemezte az ebben az időszakban történt változásokat a tengeren.

Legnagyobb meglepetésre a mérések három hetében a kutatók tíz olyan hullámot is találtak, amelyek mérete 25 méternél is magasabb volt. Az adatok így igazolták a korábban tengeri olajfúró-tornyokra szerelt radarok mérési eredményeit, melyek szerint 12 év alatt 466 kósza hullám fordult elő az északi tengereken.

Az óriások általában ott formálódnak, ahol a normális, kisméretű hullámok, azonban az előbbieket erős tengeráramlások sokszorozzák háznyi méretűre. Az áramlatok és bizonyos hullámok találkozásánál olyan nagy mértékű energia képes felszabadulni, amely létrehozhatja ezeket a félelmetes természeti jelenségeket. Emellett néha gyors hullámok fogják be a lassabbakat, hasonló eredményt produkálva.

Rosenthal szerint a folyamatokért felelőssé tehetők az időjárási frontok is. Az egy irányba tartósan, -legalább 12 órán keresztül -, fújó szelek szokatlanul nagy hullámok képződését provokálhatják. Ismert továbbá, hogy az USA dél-keleti partjainál a hurrikánok közeledését is nagy hullámok előzik meg. A kutatások rámutatnak, hogy egyes hullámok a széllel szinkron módon közlekednek, ami jó feltételeket biztosít a hullámok növekedéséhez is. A gyorsabb hullámok megelőzhetik a vihart, míg a lassabbak lemaradhatnak, így lehetőség nyílik a hullámok interferálódására, rosszabb esetben összegződésére.

Pontosabb meteorológiai elemzésekhez, valamint ahhoz, hogy a jövőben előre láthatók legyenek, a gigantikus méretű hullámok képződésével kapcsolatban további kutatások szükségesek.

Hullámelemzés az űrből
Az Európa Űrkutatási Hivatal munkatársai az ún. szintetikus apertura radartechnikával állapítják meg a hullámok magasságát.

Az eljárás egy átlagos radar működési elvén alapul. Egy repülő, vagy műhold radarjeleket bocsát a vizsgálandó felszínre. A kibocsátott hullámok visszaverődnek, ezeket egy detektorral érzékeli a gép. A visszaérkező hullámok és a kibocsátás közötti időt precízen megmérik, ebből kiszámítható a vizsgált terület távolsága. A felfogott radarhullám pulzusok szóródásának mértéke pedig megadja a radarhullámmal elérhető, adott maximális felbontást. Minél kisebb a szóródás, annál nagyobb a felbontás.

A mérés lényegi dimenziója az azimut, amely a mérési távra merőleges irányultságú értéket jelenti. Ezt egy viszonylag nagy antenna segítségével mérik, amely képes egy igen éles kévébe gyűjteni a kibocsátott és visszaverődött sugarakat. A koncentrált sugarak élessége adja meg az azimut felbontását. A mérés pontosságához a Doppler-effektus felhasználása is hozzájárul, azaz mérik a kibocsátott és visszanyert radarhullámok frekvenciája közötti eltérést is. Az eljárás segítségével igen nagy felbontású, magasság mérésre, geológiai vizsgálatokra és felszínelemzésekre egyaránt alkalmas képek készíthetők.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket