Kóbor csillag lökhette meg a Sednát

A 2003 novemberében felfedezett Sedna méreteit tekintve körülbelül háromnegyede a Plútónak. Hosszú, elnyújtott pályán kering a Nap körül, amely során legközelebb 74 Nap – Föld távolságra kerül központi csillagunkhoz, maximálisan pedig 900 Nap – Föld távolságra távolodik el tőle. Központi csillagunk körüli pályáját 10.500 év alatt teszi meg.

Különleges keringési pályán

Az objektum különleges elliptikus mozgása alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy hosszú útja során a Kuiper-övön túlra, a Naprendszer peremvidékére, a „kozmikus tundravidékre”, az Oort – felhőhöz is eljut. Az Oort – felhő létezését még az ötvenes években jósolta meg egy holland csillagász, Jan Oort. Az Oort – felhő olyan messze van, hogy létezését csak egyes üstökösök pályájának számításaiból lehet igazolni. A régió feltehetőleg „piszkos hógolyók” tárháza, amelyek közül egy-egy olykor üstökössé alakul.

A csillagászok szerint a Sedna pályája annyira különleges, hogy nagy valószínűséggel nem csupán a nagy bolygók gravitációs hatása lökte mostani pályájára, egyéb hatásoknak is kellett lenniük, amelyek erre a keringési pályájára juttatták. A csillagászok számára épp e miatt a rejtély miatt izgalmas a Sedna, és a Naprendszer második legtávolabbi ismert objektuma, a 2000 CR 105. Milyen hatásoknak lehettek kitéve keletkezésükkor, négy milliárd éve?

Barna törpe társaságában

A francia Observatoire de la Cote d’Azur munkatársai számítógépes modellek segítségével öt forgatókönyvet teszteltek arra nézve, hogy került a Sedna és a 2000 CR 105 jelenlegi keringési pályájára.

Elképzelhetőnek tartják például, hogy létezik egy eddig nem ismert, 75 Nap – Föld távolságra fekvő bolygó, amely jelentősen módosította a Sedna pályáját. Ugyancsak elképzelhető, hogy a Neptunusz és az Uránusz korai, átmeneti, a jelenleginél jóval excentrikusabb pályájuk során lökték a Sednát és társait ennyire távoli pályára.

A legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint azonban a Sedna egy, a Napnál hússzor kisebb tömegű barna törpe társaságában születhetett. A barna törpék tulajdonképpen félresikerült csillagok, a csillagfejlődési elméletek szerint, ha a keletkező égitest tömege nem éri el a 0, 08 naptömeget, akkor stabil hidrogén-hélium fúziós folyamatok nem indulhatnak meg benne.

A teória szerint Napunk akkor fogta be a Sednát, amikor a barna törpe túl közel került központi csillagunkhoz. A találkozás során a jóval nagyobb tömegű Nap a barna törpe körül keringő objektumok jelentős részét befoghatta.