Kiszárad a kínai Sárga-folyó?

A Sárga-folyó az Kínának, ami a Nílus Egyiptomnak, vagy a Tigris és az Eufrátesz Babilonnak. A civilizáció bölcsője, ahol elkezdődött a kínai földművelés.

Alföld, lösz- és hegyvidék váltakozik a Tibeti fennsík Bayankala hegységében eredő és a Sárga-tengerbe torkolló folyó hosszú, 5.464 kilométeres útja során. A Sárga-folyó mentén él Kína népességének egy harmada, több mint 400 millió ember.

A folyó utolsó, 800 kilométeres szakasza által megtermékenyített észak-kínai síkságokon terem az ország gabonájának túlnyomó része, továbbá némi kukorica és rizs. A folyó kilenc, szárazságtól sújtott tartományon halad át, a part közelében élő lakosság, mezőgazdaság és ipar számára az év nagy részében az első számú vízforrás.

Egykor a Sárga-folyót Kína csapásának is nevezték. A csöppet sem hízelkedő elnevezés onnan származik, hogy a vad folyású folyó valaha az észak-kínai síkság jelentős részét rendszeresen elárasztotta, több tízezer embert hajléktalanná téve.

A Sárga-folyóra azonban manapság már pont az ellenkezője igaz. A folyóban alig van víz, s vannak évek, amikor ez a valaha bővizű folyó csaknem 200 napig nem jut el a tengerig. Csakúgy, mint a Rajna Németország középső részén, vagy a Nílus Észak-Szudánban, lassan kimerül, elfogy, medre csontszáraz.

Mi történt Kína második legnagyobb folyójával? A jelenség döntően a felelőtlen emberi beavatkozással magyarázható, különösen a kommunista vezetés szűklátókörűségével. A kínai vezetés hosszú időn keresztül vélte úgy, hogy az ember a természetet a maga akarata alá vonhatja.

Visszaéltek a folyóval, túlhasználták: több tucat duzzasztógát akadályozza folyását, és óriási mennyiségű vizet szivattyúznak ki belőle többek között a sivatagi gyapotültetvények öntözésére. Az elmúlt 50 évben a vezetés több kárt okozott a folyónak, mint elődjeik az azt megelőző 5000 évben.

A globális felmelegedés az utolsó kegyelemdöfést is megadhatja a Sárga-folyónak. Az előrejelzések szerint az elkövetkező 50 évben Észak-Kína átlaghőmérséklete 3-4 Celsius fokkal növekszik.

A már most rendkívül csapadékszegény éghajlat még szárazabb lesz. A szárazság, amely már az elmúlt években is súlyosan érintette a régiót, állandóvá válik. Ez viszont akár a folyó alsó, síksági szakaszának teljes kiszáradásához vezethet.

Az előrejelzések szerint Kína legfőbb gabonatermő vidéke 20-40 százalékkal csökken. Így az ázsiai ország kénytelen lesz hatalmas mennyiségű gabonát, kukoricát, sőt még rizst is importálni.

A szárazság még drámaibb hatást gyakorol majd a Sárga-folyó mentén élőkre. Egyes prognózisok szerint az Egyesült Államoknak, az 1930-as években elsivatagosodó középnyugati területei eltörpülnek a kínai sivatag térhódítása mellett. Akkor több százezer amerikai farmer arra kényszerült, hogy Kaliforniába vándoroljon tovább.

Kínának azonban nincs Kaliforniája. Szó szerint több tízmillió kínainak nem marad más választása, mint beáramolni a városokba tovább duzzasztva a munkanélküliek, nincstelenek, amúgy is népes táborát.

És akkor majd főhet a kínai vezetés feje.