Fellőtték a Messengert – Hét év múlva ér a Merkúrra

Eredetileg augusztus másodikán, hétfőn magyar idő szerint 8 óra 16 perckor indult volna el hétéves útjára a NASA Merkúr-kutató szondája, a Messenger. A rossz időre való tekintettel a fellövést azonban 24 órával elhalasztották. A felhős, borult idő az Alex nevű, jelenleg a floridai partoknál tomboló trópusi vihar mellékterméke volt. Keddre azonban az időjárás változott, a szonda fellövésének semmi sem állt útjában. A 427 millió dolláros összköltségű szonda indítására egyébként 13 nap állt a NASA rendelkezésére. Ha augusztus 14-éig nem sikerült volna fellőni, a tervek szerint az űrhivatal várt volna egy évet az indítással.

Az alig 600 kilogrammos szerkezet hosszú, 7, 9 milliárd kilométeres, nyakatekert úton érkezik el a legbelső bolygóhoz: kihasználja egyszer a Föld, kétszer a Vénusz és háromszor a Merkúr parittyahatását is. A tervek szerint 2011 március 18-án manőverezi magát bolygó körüli pályára.

A Messenger egy éven keresztül vizsgálódik majd: a 120 centiméter széles szerkezet 12 óránként kerüli meg az apró bolygót, eközben hét tudományos eszközzel pásztázza a Merkúrt. A munkát követően nyolc órán keresztül adatokat továbbít a Földre

A küldetés teljesítését követően a szonda a bolygó felszínébe csapódik.

Megválaszolatlan kérdések

Egyelőre keveset tudunk a Merkúrról. Eddig csupán egyetlen űrszonda járt a bolygó közelében: az amerikai Mariner-10, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor repült el mellette, és felszínének körülbelül 45 százalékáról készített felvételeket.

Amit tudunk: a Merkúr átmérője alig haladja meg Holdunkét, kisebb, mint a Szaturnusz legnagyobb holdjáé, a Titáné. Hosszan elnyúló, elliptikus pályán 88 földi nap során kerüli meg központi csillagunkat. Saját tengelye körül 59 nap alatt fordul meg. A lassú forgás és a gyors Nap körüli keringés eredményeképpen, felszínén egy adott pontban két napfelkelte között 176 földi nap telik el. Mivel a bolygónak nagyon ritka légköre van, felszínéről a Napot körülbelül kétszer akkorának látjuk, mint a Földről.

A Mariner-10 mérte a bolygó gravitációs hatását is, és a kapott adatokból már pontosan meg lehetett határozni a bolygó tömegét. Mint kiderült, méretéhez képest a Merkúr igen nehéz bolygó, sokkal nagyobb arányban található benne vas, mint a Vénuszban, a Földben és a Marsban. Így a Naprendszer bolygói közül a kicsiny Merkúr sűrűsége a legnagyobb, a magja körülbelül a bolygó tömegének kétharmadát teszi ki. Hogy hogyan alakult mindez ki, az egyelőre nem ismert.

A jelenség magyarázatára három teória is született: az egyik elmélet szerint elképzelhető, hogy a bolygó keletkezését megelőzően a sűrűbb részecskék a Naphoz közelebb helyezkedtek el. Mások szerint az erőteljes napsugárzás hatására a bolygó felszínének egy része elpárolgott, egy újabb elmélet szerint pedig, a külső rétegek óriási becsapódások következtében szakadhattak ki a bolygóról.

A Messenger a Merkúrnál

Elképesztő hőmérsékleti különbségek

Ugyancsak a Mariner-10 mérései alapján tudjuk, hogy a Merkúrnak meglepően erős a mágneses mezeje, ami arra utal, hogy közepén mindmáig olvadt állapotban van a vas egy része, akárcsak a mi Földünk magjában. Egyelőre erre a tényre sincs általánosan elfogadott magyarázat.

Ugyancsak érdekesnek tűnik a bolygó különlegesen vékony légköre, valamint a Merkúr sarki kráterei. A kráterek a bolygó forgása és Nap körüli keringése során soha nem kapnak fényt, így a kráterek mélyén a hőmérséklet állandóan mínusz 200 Celsius fok körül van. Földi megfigyelések szerint elképzelhető, hogy a sarki kráterek mélyén vízjég, esetleg kéndioxid-jég található.

Mindeközben a Merkúr felszínének napsütötte oldalán akár 450 Celsius fok is lehet, ami magasabb, mint az ólom olvadási foka. Ez a hatalmas hőmérséklet-ingadozás óriási kihívást jelentett a mérnököknek, és ezzel magyarázható az is, hogy miért kellett harminc évet várni egy újabb Merkúr-szonda indítására.