Mikor aludt ki az utolsó marsi vulkán?
Az eddig feltételezettnél tovább lehettek aktívak a Mars tűzhányói – ezt sugallják az európai Mars Expressz szonda adatai..
Az új becslések szerint a Mars vulkánjai egymillió – húszmillió évvel ezelőtt még aktívak voltak. A korábbi szondák, leginkább a Vikingek méréseire alapozott becslések alapján a kutatók úgy vélték, hogy a vörös bolygón 600-500 millió évvel ezelőtt szűnt meg a vulkáni aktivitás.
A Mars Expressz program kutatói azonban a szonda felvételei és mérései alapján arra jutottak, hogy bizonyos vulkánok „különösképpen fiatalok”, a hamvas kor esetükben egy-húsz millió évet jelenthet. Ilyen például az átlagosan 22 km magas Olympus Mons, valamint az ezután következő három óriás: az Arsia, a Pavonis és az Ascraeus Mons.
A vulkánok korának meghatározásához a tűzhányók működésével kapcsolatba hozható becsapódási krátereket számolták meg a Mars Expressz felvételei alapján. Ez a felszíni kormeghatározási módszer széles körben elterjedt a bolygókutatók körében.
Minél inkább kráterektől szabdalt a felszín, annál régebbi az ott található tűzhányó, és minél egyenletesebb, annál fiatalabb. A módszer természetesen pontos eredményt nem adhat, viszonyítási alapként viszont használható. Hátránya, hogy az elmúlt négy milliárd év során egyenletes kráterképződési rátát feltételez. Ugyancsak pontatlanságot okozhat az is, hogy egyes területeken a porviharok vagy a jég a kisebb krátereket eltemethetik, és csak a nagyobbak felismerhetők a felvételeken.
Vannak kutatók, akik elképzelhetőnek tartják egyébként azt is, hogy a Marsnak még ma is vannak aktív tűzhányói. Elméletileg nem kizárt, hogy egy tűzhányó néhány millió év pihenés után törjön ki ismét.
Ha a nagy hegyek nem is, kisebb dombok elképzelhető, hogy aktívak – nyilatkozta a BBC Online-nak Agustin Chicarro, a Mars Express program kutatója. Ennél nagyobb a valószínűsége azonban a hidrotermikus kitöréseknek. Ha ma ilyen jellegű kitörések vannak a Marson, akkor nagy valószínűséggel van élet is a bolygón – vélekedett a kutató. A Földön a hidrotermikus események bizonyos hőkedvelő baktériumok számára maga a paradicsom, hiszen kitörésekkor például gyorsabban szaporodnak.
Kapcsolódó cikkünk: