Üvegházgázok – felesleges aggódni miattuk?
A légköri üvegházgázok koncentrációjának növekedése ellenére elképzelhető, hogy nem globális felmelegedés, hanem lehűlés következik be – állítják orosz tudósok. Hipotézisük szerint nem az üvegházgázok koncentrációjának emelkedése eredményezi a hőmérséklet növekedését, hanem pont fordított folyamatról van szó.
Tudományos körökben általános elfogadott elmélet, hogy az üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése felelős a hőmérséklet emelkedéséért. Az elmélet azonban elképzelhető, hogy téves – állítják orosz tudósok.
Kiindulópontjuk, hogy a jelenlegi klímaváltozás nem különbözik különösképpen bolygónk korábbiaktól. Márpedig az antarktiszi Vosztok kutatóállomás munkatársai szerint az elmúlt 100 ezer évben a klímaváltozások idején az üvegházgázok koncentrációjának növekedését a hőmérséklet emelkedése indította el – és nem fordítva. Sőt, előfordult, hogy amikor a hőmérséklet már csökkeni kezdett, 2-3 ezer évig az üvegházgázok még tovább növekedtek a légkörben.
A kutatók tanulmányozták az elmúlt 5, 20 és 100 ezer év klímaváltozásait, és mindegyik esetben ugyanarra a mintázatra bukkantak: először a hőmérséklet emelkedett, majd néhány ezer év késéssel, gyorsabb ütemben elkezdett az üvegházgázok koncentrációja is nőni.
A következő fázisban lehűlés kezdődött, majd némi késéssel megindult az üvegházgázok koncentrációjának csökkenése is, amelynek üteme néhány ezer év után már meghaladta a hőmérséklet csökkenésének ütemét. A tendencia a következő jégkorszakig folytatódott, majd minden kezdődött elölről.
A trend csak hosszú, több tíz-, százezer éves intervallum alatt figyelhető meg. A kutatók szerint ha valaki 20 ezer évnél kisebb periódusokat vizsgál, akkor – hibásan – juthat arra a következtetésre, hogy az üvegházgázok váltják ki a hőmérsékletemelkedést.
A témában valószínűleg nem ez volt az utolsó elmélet.
Feltárták az Io néhány különös tulajdonságát
A Naprendszer legvulkánibb égitestje a Jupiter körül keringő Io.
Kivételes sarki fény 1872-ben
Vajon mekkora lehetett az a napkitörés, melynek következtében kialakult az egyik legnagyobb sarki fény?
Tengeri töltésút Manifa olajmezőjén
Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl partján, nagyjából félúton Kuvait és Bahrein között található a Manifa-olajmező.
Különös hatszögeket találtak a marsi felszín alatt
A felfedezést a kínai marsjáró talajradarjának mérései alapján fedezték fel.
Nagy felbontású Mars-térkép gépi tanulással
Új módszer segítségével készülnek 3D térképek a marsi felszínről, ezzel segítve a helyszíni vizsgálatokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
