Egyre nehezebb az idegeneknek rábukkanniuk Földünkre
A földön kívüli értelem kutatását célzó SETI program egyik úttörője szerint folyamatosan csökken annak az esélye, hogy az idegenek rábukkanjanak bolygónkra, mivel egyre kevesebb rádióhullámot bocsátunk ki.
Frake Drake, az amerikai Harvard Egyetemen tartott SETI workshopon fejtette ki véleményét. A kutató úgy véli, mivel a televízió szolgáltatás egyre inkább kábelen vagy közvetlen műholdas műsorszórással (DBS) történik, fokozatosan fogy annak a valószínűsége, hogy idegen civilizációk ránk bukkanjanak.
A hagyományos televíziózás során jelentős mennyiségű rádióhullámot küldtünk az űrbe, amelyek akár 50 fényév távolságra is eljuthattak a Naprendszertől. A kutató szerint száz év múlva gyakorlatilag megszűnik annak az esélye, hogy idegen civilizációk a Földről rádióhullámokat észlelhessenek. Pozitívum viszont, hogy a Földről kibocsátott rádióhullám-mennyiség csökkenése megkönnyíti a földi észlelők helyzetét.
A SETI program 1961-ben egy szűk konferenciával kezdődött, amelyet a nyugat-virginiai Green Bankben, az Egyesült Államok nemzeti rádiócsillagászati obszervatóriumában tartottak. A konferencia résztvevői akkor kijelentették: mivel már küldhetünk és fogadhatunk rádióhullámokat, mi is beléphetünk a magasan fejlett, kommunikációs hálózatukkal az egész Tejútrendszert átszövő civilizációk képzeletbeli „galaktikus klubjába”
Az idegen civilizációk kereséséhez illetve saját magunk láthatóvá tételéhez tehát szükségszerűen új eljárásokra van szükség. Már most is akadnak olyanok, akik az infravörös- és ultraibolya-tartományban vizsgálják az égboltot, illetve lézersugárzást keresnek.
Saját civilizációnk észrevehetősége szempontjából pedig vannak olyan kezdeményezések, amelyek a Naprendszert elhagyó űrszondákon elhelyezett információs plakettekkel és szalagokkal hívják fel a figyelmet, de ennél hatékonyabbnak tűnnek a Földről kisugárzott, nagy energiájú lézerjelek.
Űrállomás az Alpok felett
Amikor Stájerország holdfényes vonulatai mögül hirtelen felbukkan az űrjármű fénye, az élmény megfizethetetlen.
Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony
Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné
Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.
Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?
Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?
Idilli svéd táj sebhellyel
Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
