Egyre nehezebb az idegeneknek rábukkanniuk Földünkre
A földön kívüli értelem kutatását célzó SETI program egyik úttörője szerint folyamatosan csökken annak az esélye, hogy az idegenek rábukkanjanak bolygónkra, mivel egyre kevesebb rádióhullámot bocsátunk ki.
Frake Drake, az amerikai Harvard Egyetemen tartott SETI workshopon fejtette ki véleményét. A kutató úgy véli, mivel a televízió szolgáltatás egyre inkább kábelen vagy közvetlen műholdas műsorszórással (DBS) történik, fokozatosan fogy annak a valószínűsége, hogy idegen civilizációk ránk bukkanjanak.
A hagyományos televíziózás során jelentős mennyiségű rádióhullámot küldtünk az űrbe, amelyek akár 50 fényév távolságra is eljuthattak a Naprendszertől. A kutató szerint száz év múlva gyakorlatilag megszűnik annak az esélye, hogy idegen civilizációk a Földről rádióhullámokat észlelhessenek. Pozitívum viszont, hogy a Földről kibocsátott rádióhullám-mennyiség csökkenése megkönnyíti a földi észlelők helyzetét.
A SETI program 1961-ben egy szűk konferenciával kezdődött, amelyet a nyugat-virginiai Green Bankben, az Egyesült Államok nemzeti rádiócsillagászati obszervatóriumában tartottak. A konferencia résztvevői akkor kijelentették: mivel már küldhetünk és fogadhatunk rádióhullámokat, mi is beléphetünk a magasan fejlett, kommunikációs hálózatukkal az egész Tejútrendszert átszövő civilizációk képzeletbeli „galaktikus klubjába”
Az idegen civilizációk kereséséhez illetve saját magunk láthatóvá tételéhez tehát szükségszerűen új eljárásokra van szükség. Már most is akadnak olyanok, akik az infravörös- és ultraibolya-tartományban vizsgálják az égboltot, illetve lézersugárzást keresnek.
Saját civilizációnk észrevehetősége szempontjából pedig vannak olyan kezdeményezések, amelyek a Naprendszert elhagyó űrszondákon elhelyezett információs plakettekkel és szalagokkal hívják fel a figyelmet, de ennél hatékonyabbnak tűnnek a Földről kisugárzott, nagy energiájú lézerjelek.
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
