Az oroszok újra megfejtették a Tunguska-jelenséget

Az NBC amerikai hírcsatorna internetes honlapja szerint az sem segít különösképpen a Jurij Lavbin vezette Tunguska-expedíció szenzációs bejelentésének, hogy elsőként az a Pravda hozta le a hírt múlt hét kedden, amelyik a Szovjetunió összeomlása óta szinte naponta jelent be egy földönkívüliekkel kapcsolatos hírt.

Ez persze önmagában még nem teszi teljesen hiteltelenné a Szibériai Közalapítvány „Tunguska Űrfenomén” névre elkeresztelt vizsgálódását, sokan mégis hasonlóan szenzációs bejelentésekre emlékeztetnek a múltból, és enyhén szkeptikus kíváncsisággal várják a megtalált kőtömb illetve fémdarabok vizsgálatának eredményét.

A Tunguska-jelenség orosz magyarázata

Az állami finanszírozású expedíció vezetője, Jurij Lavbin szerint a Földünk felé közeledő hatalmas meteort minden bizonnyal földönkívüliek robbantották szét, amellyel megmentették a kipusztulástól az emberiséget.

Amennyiben ugyanis a hatalmas tömegű tárgy becsapódott volna a Föld felszínére, akkor az egész emberi világot elpusztította volna.

„Meg vagyok győződve, hogy egy felsőbb civilizáció közbeavatkozása révén menekültünk meg” – nyilatkozta a MosNews, moszkvai lapnak Lavbin. „Ők robbantották szét azt a hatalmas meteort, amely iszonyatos sebességgel közelített bolygónk felé.”

Az expedíció vezetője már a terepmunka előtt bejelentette: az űrből a Föld felé közeledő hatalmas tárgy röppályáját vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az nem keletről nyugatra tartott, ahogy eddig tudósok hada gondolta, hanem pont fordítva, nyugat felől kelet felé haladt. Így aztán nem is abban a zónában kell keresni bármiféle bizonyítékot teóriájuk megalapozásához, ahol eddig keresték.

Egy Poligisa nevű falu közelében az orosz kutatók meg is találták, amit kerestek, és amelyről azt állítják, hogy azonos a Tunguska-jelenség kutatói körében “szarvas kőnek” elkeresztelt kőtömbbel. Ezt a követ egyébként a jelenség szemtanúi még látni véltek. A “szarvas kő” egy meglelt darabját Krasznojarszkba szállították, és további vizsgálatnak vetik alá, akárcsak a fémdarabokat, melyekről viszont úgy gondolják, hogy esetleg egy UFO darabjai lehetnek.

Kétes hírek Szibériából

Amerikai tudósok azonban szkeptikusak a szenzációs bejelentéssel kapcsolatban, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a regió, ahol Lavbinék jártak, gyakorlatilag megegyezik azzal a zónával, ahova általában a Bajkonur bázisról kilőtt rakéták visszaesenek.

Az NBC híre szerint Geert Sassen, holland űrkutató egyenesen úgy véli, hogy a megtalált fémes tárgyak az ötödik Vosztok rakéta tesztrepüléséből visszamaradt darabok. Sassen szerint a Vosztok, két űrkutyával a fedélzetén pontosan abban, a Tunguska folyóhoz közel eső zónában landolt, ahol most az orosz kutatók földönkívüliekre utaló nyomokra leltek.

David Morrison, a NASA szakértője szerint szintén kétséges, hoyg bármiféle földönkívüli lények közbeavatkoztak volna. Morrison utalt egy 1993-as NASA vizsgálatra, melyből egyértelműen kiderült, hogy a légkörbe érkezve egy hatalmas kőtömb robbanhatott szét. Nem üstökös és nem is UFO-k által szétlőtt idegen test jelenti a rejtély megoldását tehát, hanem egy kb. 60 méter átmérőjű kőtömb, amely 8 km-es magasságba érve az atmoszféránkban szétrobbant.

Kis szovjet UFO történelem

A mostani bejelentés persze akkor nyeri el pontos helyét, ha visszatekintünk egy kicsit a szovjet UFO-történelemben. A Tunguska-jelenséget az eseményt követően majd 20 évvel kezdték el vizsgálni. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a világtól eléggé elzárt helyen történt, és nem segítette a kutatásokat az első világháború és a bolsevik hatalomátvétel sem.

1927-ben Leonyid Kulik, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja szervezett először egy expedíciót a helyszínre. A régió lakóit faggatva, illetve terepszemlét tartva azt kellett megállapítaniuk, hogy felszíni becsapodásnak semmi nyoma sincs, a fák és a növényzet azonban teljes mértékben kipusztult kb. 40-50 km-es körzetben. A kutatókat kidőlt, és lombkoronájuktól megfosztott fák, kísérteties táj fogadta. Meteoritbecsapódásról azért sem lehetett szó, mert kráter nyomára egyáltalán nem bukkantak.

Az UFO-k megjelenését vélelmező szovjet teoriák a második világháború után, de főleg a hidegháborús fegyverkezési verseny idején szaporodtak el. 1967-ben a szemtanúk furcsa, hold-alakú űrhajókra lettek figyelmesek az égen, amelyekről orosz tudósok is azt állították, hogy UFO-k voltak. Később azonban kiderült, hogy az égi jelenséget egy hipertitkos szovjet thermonukleáris robbanófej tesztrepülése idézte elő.

1978-ban a Szovjetunió észak-nyugati részén medúza formájú UFO-kat figyeltek meg, melyek megzavarták a számítógépeket. Nem sokkal később azonban a szovjetek is bevallották, hogy egy kémszatelitet és annak kondenzcsíkját láthatták az eget kémlelők.

1984-ben szintén sok utasszállító repülőgép utasa hihette azt, hogy UFO-val van dolga, melyben a szovjet vezetés egy ideig meg is erősített. Nemsokára azonban ebben az esetben is kiderült, hogy titkos rakétafejlesztés tesztrepülésébe nyehettek bepillantást az utasok.

Hogy mi lesz a mostani viszgálódások eredménye, azt előre tudni ugyan nem lehet, de sejteni igen. A liverpool-i John Moores Egyetem kutatója, Benny Peiser a space.com-nak nyilatkozva azonban nem sokat teketóriázott a szenzációsnak vélt hír kommentálásával. „Attól tartok, hogy egy enyhén szólva is ostoba félrevezetésről van itt szó” – véli lakonikusan Peiser.

Tunguska-jelenség Ezzel a névvel jegyzik a tudósok azt a máig rejtélyes robbanást, ami Szibériában, a Tunguska folyó közelében 96 évvel ezelőtt, 1908. június 30-án helyi idő szerint 7 óra 14 perckor következett be. A szemtanúk szerint a légkörben, több ezer méter magasban detonáció történt, ami a robbanás epicentrumában legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestől kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. A robbanás helyszínétől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is valami szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, és ugyanakkor egy erős rengést is érzékelt. Mai napig komoly vita folyik a tudósok között arról, hogy mi okozhatta a megmagyarázhatatlan jelenséget. A legvalószínűbbnek tűnő okfejtés szerint aszteroida becsapodásáról van szó, ami azonban nem ért földet, hanem a levegőben, több kilométer magasságban felrobbant. Vannak azonban más jellegű magyarázatok is, mint például Wolfgang Kundt német asztrofizikus tézise, aki 10 millió tonnás földgázkitöréssel magyarázza a detonációt. A történet körüli talányokat csak fokozza, hogy a robbanás után sem krátert, sem pedig robbanásból származó kődarabokat nem találtak. Gorbacsov a peresztrojka jegyében a nyolcvanas évek közepén már beengedte a nyugati tudósokat is vizsgálódni. A történtekre azonban eddig nem találtak mindenki által elfogadhatónak ítélt magyarázatot. A különböző kutatócsoportok azonban töretlenül dolgoznak a kérdés megfejtésén, új lehetséges elméletek kidolgozásán. Ennek tudható talán az is be, hogy ezidáig mintegy 40 expedíció szerveződött a rejtély megfejtésére. A legújabb, 1999-es kutatások is egy levegőben felrobbanó meteor becsapódását tartják a legvalószínűbbnek, főleg azért, mert több környékbeli szemtanú, a kérdéses időszakban meteorithullásról számolt be. Tunguska mocsarai azonban mindmáig mélyen őrzik titkukat.