A kozmikus sugárzás okozza a globális felmelegedést?

A világegyetem különböző területein felrobbanó csillagok által kibocsátott nagyenergiájú részecskék bolygónk atmoszférájába csapódva annak molekuláiban ionizációt és felhőképződési folyamatokat képesek előidézni. Így a kozmikus részecskék a légkörbe érve, és ott a felhőképződést elősegítve, közvetett úton a globális felmelegedés irányába hatnak. A részleteiben egyelőre nem feltárt mechanizmust először 1990-ben írták le.

Kozmikus támadás

A klímaváltozást vizsgáló modellek a kozmikus hatások mérlegelésével többnyire nem foglalkoznak, elsősorban a nagyrészt mesterséges eredetű üvegház-gázok hatásaira koncentrálnak.

Nir Shaviv izraeli (Jeruzsálemi Egyetem) és Jan Veizer kanadai (Ottawa Egyetem) kutatók azonban rámutatnak, hogy a Föld klímaváltozása a bolygót érő kozmikus részecskének is “köszönhető”.

A kutatók 2003-ban ismertették először elméletüket a nemzetközi tudományos sajtóban, miszerint az elmúlt 500 millió évben a kozmikus sugárzás volt a globális időjárást leginkább befolyásoló tényező Földünkön. Véleményük szerint a légköri szén-dioxid mennyiségének változása adott időszakon belül jóval kisebb hatással bír az éghajlati folyamatokra.

Napfoltok és felhők

A Dániai Űrkutatási Intézet munkatársai az elmúlt 20 év során készült műholdas felvételek tanulmányozása során most hasonló következtetésre jutottak. Megfigyeléseik alapján a földi felhőképződés 10 éves periódusai korrelálnak a napfolt-tevékenység 11 éves ciklusaival. Minél intenzívebb a napfolt-tevékenység, annál erősebb a Nap mágneses tere, és annál több kozmikus sugárt térít el, aminek következményeképpen kevesebb részecske bombázza bolygónk légkörét, és gyengébb a felhőképződés is.

A kutatócsoport rámutat továbbá arra is, hogy az Egyenlítő magasságában, ahol a kozmikus sugárzás a viszonylag vastag mágneses mező miatt nagyobb mértékben térül el, a felhőréteg vékonyabb. A trópusok felé azonban már fokozatosan nő a felhővastagság, a pólusok felé haladva ugyanis gyengül a Föld mágneses mezeje.

Kétséges objektivitás

A tudományos közvélemény azonban kétkedve fogadja az eredményeket, arra utalva, hogy a kutatók lelkesedése teremtette csak az összefüggéseket, és azok több adat esetén hibásnak bizonyulnának.

Sokak szerint ezenfelül, politikai megfontolások is befolyásolhatják a mesterséges üvegház-gázok kibocsátásának jelentőségét megkérdőjelező kutatásokat, tekintve, hogy jelentős anyagi és gazdasági érdekek feszülnek azok mögött.