A Neptunusz öt rejtélyes sorsú holdja
Csillagászok öt új hold létezését erősítették meg a Neptunusz körül, egyet pedig még vizsgálnak. A bolygónak hét holdja kering rendhagyó pályán.
A 2003-ban felfedezett holdak pontos keringési pályájáról a Nature brit tudományos lap legfrissebb számában olvashatunk.
Az öt hold szabálytalan, szélesen elnyúló, dőlt pályán kering. Különösen figyelemre méltó, hogy míg a Neptunusz direkt irányú forgást végez, addig az új holdak közül három ellentétes irányban kering körülötte. Ez azt sejteti, hogy a holdak nem a Neptunusz körül keringő anyagkorongból születtek.
Ugyancsak szabálytalan pályán kering a Neptunusz két legkorábban megismert holdja a Triton és a Nereid is. Így a csillagászok a bolygó 13 holdjából összesen 7 pályáját minősítették rendhagyónak.
Ütközésekben születtek?
A szakirodalomban vita tárgyát képezi a Neptunusz holdjainak keletkezése, eredete. A mostani Nature cikk szerzői szerint egy vagy több ütközés – esetleg a Nereid és egy üstökös heves találkozása – állhat a most felfedezett öt hold keletkezésének hátterében.
Az apró holdak átmérője 30-55 kilométer között van. Közös eredetüket igazolná, ha a holdak felszíne nagyon hasonló lenne.
Retrogád irányba egyébként csupán a Jupiter és a Szaturnusz legkülső holdjai keringenek. Elképzelhető, hogy ezek a holdak szintén a külső Naprendszerből származnak.
A Neptunusz holdjai
A Triton
A távoli bolygó legnagyobb holdja, az 1846-ban felfedezett, 2700 kilométer széles, szintén retrogád irányban keringő Triton.
A feltételezések szerint a holdat a bolygó a külső Naprendszerből, a Kuiper-övből gyűjthette be.
A Neptunusz nagyobb méretű holdjai közé tartozik a 340 kilométer széles Nereid is, amelyet Kuiper fedezett fel 1949-ben.
Az égitest excentricitás az egyik legnagyobb a Naprendszerben, néhol majdnem tízmillió kilométerre távolodik el a bolygótól. Szokatlan pályája miatt feltehetően szintén a Kuiper-övből származik.
A bolygó hat belső holdját a Voyager-2 űrszonda fedezte fel. A mostani öt holddal együtt 13 ismert holdja van a Neptunusznak. A Nature cikk szerzői szerint azonban akár 40 kisebb hold is keringhet a bolygó körül, ám az óriási távolság miatt ezek földi teleszkópokkal nem észlelhetők.
Mint ismert a Cassini űrszonda felvételei alapján a közelmúltban a csillagászok két új holdat azonosítottak a Szaturnusz körül is. Az új holdak a gyűrűs bolygó eddigi legkisebb holdjai, egyikőjük három, a másik pedig négy kilométer átmérőjű. A bolygótól 200 ezer kilométer távolságra keringenek. A bolygók pályája meglepetést keltett, nagy valószínűséggel nem ott keletkeztek, ahol most látni lehet őket.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
