Japán – cúnami követte a két földrengést
Helyi idő szerint vasárnap este újabb nagy erejű, a Richter-skála szerint 7, 4 erősségű földrengés rázta meg Japán nyugati részét. A földrengést kisebb cúnamit követte.
Öt órán belül ez volt a második földmozgás a szigetországban. A korábbi 6, 9-as erősségű volt, és ugyancsak az ország nyugati részében történt. Mindkét földrengés epicentruma mintegy 10 kilométerrel a tengerfenék alatt volt, mintegy 130 kilométerrel a partmenti tartománytól, és 375 kilométerre a fővárostól, Tokiótól.
A két földrengés során Tokió felhőkarcolói erősen kilengtek. Összesen negyvenen sebesültek meg, különösebb anyagi kárról azonban nem érkezett jelentés. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a két földrengést további rengések követhetik.
Még vasárnap evakuálták a Japán érintett csendes-óceáni partvidékén élőket cúnami veszély miatt. Vasárnap éjjel a partot néhol 90 centiméteres hullámok verdesték.
A cúnamikat elsősorban lemezmozgásokhoz kötődő tenger alatti földrengés és tenger alatti vagy tengerparti vulkáni tevékenység váltja ki. A tenger aljzatát hirtelen megemelő mozgás megmozgatja a felette lévő hatalmas vízkészletet, és ez a vízmozgás a felszínen hullámok sorozataként terjed szét.
Japán egyébként szeimikusan a világ legaktívabb régiója, a térségben ötpercenként történik földmozgás. A világ hatos erősségűnél nagyobb földrengéseinek egy ötöde a szigetországban illetve környékén történt. Az utolsó jelentős emberáldozatot követelő földrengés 1995-ben Kobe-ban következett be, amikor is 6.400-an haltak meg.
500 év múlva idegen helynek tűnhet majd a bolygónk
A kanadai McGill Egyetem kutatói vezette csoport kiszámította, milyen lesz majd a Föld 2500-ban.
2021-ben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás
Miközben egyre több ország tesz fogadalmat a klímaváltozás elleni harcban, sok államnak tovább nő az emissziója.
A klímaváltozás egyre több embert érint
Úgy tűnik, a globális felmelegedés gyakorlatilag a Föld minden részén érezhető.
Égi jelenségek 2021. október második felében
Alkonyatkor a Vénuszt, hajnalban a Merkúrt figyelhetjük meg.
A holtfák és cserjék fontossága az erdőben
Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is jobban megóvni az erdők élővilágát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
