Japán – cúnami követte a két földrengést
Helyi idő szerint vasárnap este újabb nagy erejű, a Richter-skála szerint 7, 4 erősségű földrengés rázta meg Japán nyugati részét. A földrengést kisebb cúnamit követte.
Öt órán belül ez volt a második földmozgás a szigetországban. A korábbi 6, 9-as erősségű volt, és ugyancsak az ország nyugati részében történt. Mindkét földrengés epicentruma mintegy 10 kilométerrel a tengerfenék alatt volt, mintegy 130 kilométerrel a partmenti tartománytól, és 375 kilométerre a fővárostól, Tokiótól.
A két földrengés során Tokió felhőkarcolói erősen kilengtek. Összesen negyvenen sebesültek meg, különösebb anyagi kárról azonban nem érkezett jelentés. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a két földrengést további rengések követhetik.
Még vasárnap evakuálták a Japán érintett csendes-óceáni partvidékén élőket cúnami veszély miatt. Vasárnap éjjel a partot néhol 90 centiméteres hullámok verdesték.
A cúnamikat elsősorban lemezmozgásokhoz kötődő tenger alatti földrengés és tenger alatti vagy tengerparti vulkáni tevékenység váltja ki. A tenger aljzatát hirtelen megemelő mozgás megmozgatja a felette lévő hatalmas vízkészletet, és ez a vízmozgás a felszínen hullámok sorozataként terjed szét.
Japán egyébként szeimikusan a világ legaktívabb régiója, a térségben ötpercenként történik földmozgás. A világ hatos erősségűnél nagyobb földrengéseinek egy ötöde a szigetországban illetve környékén történt. Az utolsó jelentős emberáldozatot követelő földrengés 1995-ben Kobe-ban következett be, amikor is 6.400-an haltak meg.
Egy titkos ajtónak tűnik, ám mégsem az
A Curiosity árbóckamerája 2022. május 7-én, az ember számára különös sziklaalakzatot örökített meg.
Tenger alatti vulkánkitörés
Az Earth Observatory beszámolója szerint a vulkán
Az északi félteke legnagyobb korallzátony-rendszere
A közép-amerikai Yucatán-félsziget keleti partjainál található az a jórészt Belizéhez tartozó zátonyrendszer, amely Darwin figyelmét is felkeltette.
Zöld járművekkel a Föld körül – beszélgetés egy globális környezeti kalandorral
Bejárni a világot egyetlen szénlábnyom hátrahagyása nélkül – erről ábrándozott 1982-ben egy Luzernben élő fiú, Louis Palmer.
A klímaváltozás újabb hatása: tengeriszivacs-fehéredés
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
