Japán – cúnami követte a két földrengést
Helyi idő szerint vasárnap este újabb nagy erejű, a Richter-skála szerint 7, 4 erősségű földrengés rázta meg Japán nyugati részét. A földrengést kisebb cúnamit követte.
Öt órán belül ez volt a második földmozgás a szigetországban. A korábbi 6, 9-as erősségű volt, és ugyancsak az ország nyugati részében történt. Mindkét földrengés epicentruma mintegy 10 kilométerrel a tengerfenék alatt volt, mintegy 130 kilométerrel a partmenti tartománytól, és 375 kilométerre a fővárostól, Tokiótól.
A két földrengés során Tokió felhőkarcolói erősen kilengtek. Összesen negyvenen sebesültek meg, különösebb anyagi kárról azonban nem érkezett jelentés. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a két földrengést további rengések követhetik.
Még vasárnap evakuálták a Japán érintett csendes-óceáni partvidékén élőket cúnami veszély miatt. Vasárnap éjjel a partot néhol 90 centiméteres hullámok verdesték.
A cúnamikat elsősorban lemezmozgásokhoz kötődő tenger alatti földrengés és tenger alatti vagy tengerparti vulkáni tevékenység váltja ki. A tenger aljzatát hirtelen megemelő mozgás megmozgatja a felette lévő hatalmas vízkészletet, és ez a vízmozgás a felszínen hullámok sorozataként terjed szét.
Japán egyébként szeimikusan a világ legaktívabb régiója, a térségben ötpercenként történik földmozgás. A világ hatos erősségűnél nagyobb földrengéseinek egy ötöde a szigetországban illetve környékén történt. Az utolsó jelentős emberáldozatot követelő földrengés 1995-ben Kobe-ban következett be, amikor is 6.400-an haltak meg.
Havas dűnék a Takla-Makánban
A közép-ázsiai sivatag rendkívül ritkán kap csapadékot, 2023. január közepén azonban a dűnéket hópaplan fedte.
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
