Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Föld

A Föld Achilles-sarkai

2004.09.07.Admin
National Geographic Magyarország

Mi köti össze a Szaharát, bolygónk leghatalmasabb sivatagát és az Amazonas, a legnagyobb vízhozamú folyó medencéjét? Mindketten Földünk klimatikus forró pontjai, érzékeny indikátorai és befolyásolói Földünk éghajlatának.

A Szaharát és az Amazonas-medencét a klímaváltozások és a por köti össze. E meglepő kijelentés azon a nem kevésbé figyelemreméltó megfigyelésen alapul, miszerint a Szaharából felszálló, nagy mennyiségű, ásványi anyagokban gazdag por és homok, mintegy megtermékenyíti az Amazonas medencéjét, növelve ott az élet jelenlétét, sokszínűségét. „Ez az évezredek óta tartó folyamat részben felelős azért, hogy a brazil medence az életformák ennyire káprázatos tárházává válhatott” – hangzott el az EuroScience Fórum közelmúltban zajlott stockholmi ülésén.

Az amazóniai esőerdők szavannásodása

Mindkét terület érintett a globális klímaváltozásban is, bár alapvetően ellentétes módon. Az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése következtében az Amazonas termékeny völgyében csökken a csapadékmennyiség, ami a folyamatos fakitermelés és az esőerdő területeinek mezőgazdasági művelés alá vonása mellett, szintén az erdős terültek csökkenése irányába mutat.

Amennyiben a folyamat kezdetét veszi, és ennek az előjelei már felfedezhetők a területen, nagyon nehéz lesz azt befolyásolni, vagy visszafordítani. Egyes kutatók szerint a változások olyan gyorsan történhetnek, hogy a század ötvenes éveiben unokáink és dédunokáink már a szavannásodó, és a lassan sivatagosodó Amazonasról hallanak majd a földrajzórákon.

A folyamat leginkább egy instabil toronyépülethez hasonlítható, amely a legutolsó tégla helyrerakásától kezd el inogni. Sokáig nem történik látszólag semmi jelentős változás bolygónk klímájában sem, majd viszonylag hirtelen nagy változások állnak be – jósolják a klímaszakértők.

Az erdők pusztulása például tovább segíti a jelenséget elindító folyamatot: a kisebb erdőterület kevesebb széndioxidot vesz fel és alakít át, sőt, maga az erdőpusztulás, felégetés is több millió tonnányi széndioxid felszabadulásával jár. Így a jelenség a feltételezések szerint nem lineáris, hanem egyre inkább gyorsuló dinamikát fog mutatni. Amennyiben a fentiekben vázolt folyamat bolygónk más nagy erdős területeit is hasonlóan érinti, az nemcsak a globális felmelegedés dinamikájára, hanem amplitúdójára is kihatással lehet, egyes feltételezések az elkövetkező évszázadra a földi felmelegedés 6-8 Celsius fokos növekedésével is számolnak.

A Szahara zöldülése

Ellentétesen változik bolygónk legnagyobb kiterjedésű, majd félkontinensnyi sivataga, a Szahara éghajlata. Az elmúlt hat évezredben a Szahara fokozatosan egyre nagyobb területeket hódított meg magának. A növekvő méretű széndioxid-kibocsátás következtében megváltozó globális klíma azonban itt ellentétes folyamatokat indított el: a műholdfelvételek szerint az elmúlt tizenhárom évben a Szahara déli határvonala északabbra csúszott.

A területen évről-évre egyre több csapadék hull, a folyók átlagosan nyolcszor annyi vizet szállítanak a csapadékos évszakban, mint korábban. A vízellátás kis mértékű változása együttjár a vegetáció térhódításával. A növények tárolják a vizet, és lassan párologtatják környezetükbe, így felhőképződést indukálnak, ami a csapadék további növekedéséhez vezet.

Sok tudós szerint a Szahara annyiban is kitüntetett terület, hogy itt vagy nagy kiterjedésű sivatag, vagy dús vegetáció lehet jelen, a kettő közötti átmenet nem volt jellemző az elmúlt évezredekben, és ez várhatóan nem is fog változni. A növényzet térhódításával a most sivatagos terület egyre kevesebb port fog a légkörbe bocsátani, aminek következtében egyre kevesebb ásványi anyagokban gazdag por száll az amerikai egyenlítői és őserdei területekre.

Évszázadok alatt pedig az Amazonas elsivatagosodásával a folyamat iránya megfordulhat: a Szahara élettel teli alföldeit fogja táplálni a brazil sivatag. Az Amazonas és a Szahara között felfedezett szoros kapcsolat az egyik legszebb példája bolygónk éghajlati összetettségének. Ezek a klimatikus forró pontok, Achilles-sarkak, érzékeny indikátorai és befolyásolói egyben Földünk éghajlatának. Az ilyen területeken történő változások kihatással vannak egész bolygónk meterológiai viszonyaira.

Bolygónk Achilles-sarkai

Hasonló forró pont például az észak-amerikai tengeráramlás, a Golf-áram, amely a Mexikói-öbölből melegebb vizeket szállít Észak-Európába. Ennek csekély változása is jelentős éghajlati zavarokat okozhat kontinensünkön.

A bolygónk “emberi test” hasonlatával élve, vannak olyan szervek, szervrendszerek, amelyek vizsgálata az egész szervezet egészségi állapotát jellemezheti. Ezek elváltozásai pedig súlyos következményekkel járhatnak a beteg egészségére nézve. A Földünk, mint beteg ember esetében kérdés, hogy rájövünk-e, mely területei létfontosságúak a bolygó lakhatóságának megőrzésében. A legfőbb kérdés pedig ezután is nyitva áll: képesek leszünk-e meggyógyítani azokat?

Hozzászólások

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket