Földbe csapódott a napszelet hozó űrkapszula

Nem nyíltak ki a Genesis amerikai űrszondáról levált kapszula fékező ernyői, ezért szerda délutáni visszatérésekor az amerikai Utah állam területén sivatagba csapódott. Az űrkapszula felbecsülhetetlen értékű tudományos anyagot, napszélből vett részecskemintákat hozott a Földre.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA illetékesei egyelőre nem tudják, milyen mértékben sérült meg a hűtőszekrény méretű kapszula, de megítélésük szerint van rá remény, hogy a napszélből vett anyagminták atommilliárdjainak legalább egy része elemezhető lesz.
A 264 millió dolláros küldetés a hetvenes évek Hold-mintáinak gyűjtése óta az első olyan misszió volt, amely űrmintát hozott a Földre. Sajnos kiábrándító végkifejlettel.
A kapszula 310 kilométer/órás sebességgel csapódott a sivatagba. A felvételek tanúsága szerint a kapszula bár félig eltemetődött a homokban, kívülről épnek tűnt. A kapszula tartama 20-30 mikrogramm napszél volt, ami néhány darab só szemcsének felel meg. A NASA reményei szerint a „zsákmány” egy részét talán sikerül megmenteni. A kapszulát a houstoni Johnson Űrközpontba szállították.
A NASA emberei eredetileg úgy tervezték, hogy a becsapódás megakadályozása végett a felszínhez ejtőernyővel közeledő kapszulát helikopterek és hosszú rudak segítségével begyűjtik, megakadályozva ezzel a becsapódást.
Három éves útról tért vissza a szonda
A 700 kilogrammos Genesis-űrszondát 2001. augusztus 8-án bocsátották fel. A szonda célja a Föld és a Nap között gravitációsan stabil ún. Lagrange-1 pont volt. Itt 27 hónapot keringve, öt, egyenként 55 hatszög alakú lapból álló gyűjtőfelülete segítségével a napszél különféle alkotóelemeit gyűjtötte be.
A mintát visszaszállító kapszula szerda kora délután vált el a szondától. A 210 kilós kapszula 40 ezer kilométer/órás sebességgel érte el a Föld légkörét. A súrlódás miatt keletkező hőben az egyik pirotechnikai eszköznek működésbe kellett volna hoznia az ejtőernyőt két perccel a légkörbe való beérés után. A hat pirotechnikai berendezés közül azonban szerda délután egyik sem lépett működésbe.
Ahogy történnie kellett volna
Kozmikus Rosetta-kő
Hogy miért költött a NASA több mint 264 millió dollárt néhány mikrogramm napszélre? A csillagászok úgy vélik, a napszél-minta kozmikus Rosetta-kőként szolgálhatna. A napszél ismerete révén betekintést kaphatnánk a Naprendszer születésébe és fejlődésébe.
A napszél központi csillagunkból a bolygók és a csillagközi tér felé tartó, töltött részecskékből álló áramlat. A Napból kiszabadult gyors atomok és elektronok kitöltik az egész Naprendszert, igaz távolabbi vidékeken egyre ritkábban. A protonok és neutronok mellett számos atommagot tartalmaznak, amelyek a Naprendszer születése óta változatlanok. A napszél tehát tulajdonképpen abból a gáz- és porfelhőből származó minta, amely elindította napunk és a bolygórendszerünk kialakulását.