Virgil, Virgínia2020. november 27., péntek
Föld

Céllövő vulkánok az Io-n

2004.09.16.Admin
National Geographic Magyarország

A Jupiter egyik legnagyobb holdján, az Io-n találhatók Naprendszerünk legaktívabb tűzhányói. Az erős vulkáni aktivitás miatt számos furcsa jelenség - "hóhullás", óriási sebességű poráramok, portámadásba került műholdak - figyelhető meg a hold körül.

A Galileo Galilei által 1610-ben felfedezett Io, amelyet kisebb távcsövekkel is megfigyelhetünk az égbolton, rendkívül sok, intenzíven működő vulkánnal rendelkezik. Ezek Naprendszerünk legaktívabb tűzhányói, folyamatosan ontják a forró gázokat, port és kőzeteket.

A vég nélküli kitörések során anyaguk akár 400 kilométer távolságra is lökődhet az űrbe, majd visszahullik a hold narancsos-sárgás felszínére. Az alászálló anyag és a kitörések réseket vágnak a hold egyébként még csak 1 millió éves kérgében. Az Io vulkáni aktivitását a Jupiter gravitációs hatása okozza. A hold felszíne roppant erejű árapálynak és elektromos erőnek van kitéve, amelyek szinte sebként szakítják fel felszínét. Az erős tömegvonzás hatására az Ió teste gumilabdaszerűen torzul.

Hóesés az Io-n

Io a mitológia szerint Argosz király leánya, aki szépségével meghódította Zeuszt. A féltékeny Héra által tehénné változtatott királylány az istennő “jóvoltából” fellépő folyamatos darázstámadásoktól megőrül, majd emberi alakját visszanyerve, világra hozza fiát Epaphost, akinek apja természetesen Zeusz.

A hold névadójához hasonlóan nem kevésbé aktív és hányattatott „életet él”. A Jupiter gravitációjától hullámzó felszíne mellett, még egy érdekes jelenség figyelhető meg rajta. A fellövellő és ívben visszahulló porfelhők a magasban megfagynak, és speciális hó formájában érkeznek vissza a felszínre. A finom por leszállva az Io-ra káprázatosan színes rétegekkel borítja annak felszínét. A leheletfinom porból álló felhők csúcsán azonban meglepő folyamatok zajlanak: az anyag egy része nem tér vissza a holdra.

Galaktikus céltábla

A nagy erejű kitörések következtében a por egy része elérheti akár a szökési sebességet is, azt a gyorsaságot, amelynél már képes az adott égitest gravitációját legyőzve az űrbe „szökni”. Bár az esély nagyon kicsi, hogy ez egy műholdat eltaláljon, mégis az amerikai és európai űrkutatási hivatalok által felbocsátott Ulysses 1992-ben a hold „célkeresztjébe” repülve támadást szenvedett a vulkanikus por egyik elszabadult áramlásától.

Ugyan a program vezetői számítottak galaktikus porral való találkozásra, hiszen a Naprendszer hemzseg az aszteroidáktól és egyéb üstökösöktől, azt legmerészebb álmainkban sem képzelték, hogy az ütközés károkozója a Jupiter egyik holdja lesz. A vastag sugárban támadó porfelhő másodpercenként 300 kilométeres sebességgel tört a szatellitának.

Ezzel a sebességgel Naprendszerünk egyik leggyorsabb jelenségének címére is könnyen pályázhatott volna az áramlás, ennél csak a napszél gyorsabb a maga 300-800 km/ sec sebességével. Szerencsére általában az áramlásokat igen kicsiny, a cigarettafüst részecskéihez hasonló nagyságú részecskék alkotják, így még a nagy sebesség ellenére sem tudtak jelentős kárt okozni a hajó külső burkolatában.

Lelepleződik az Io

Az ütközésért a kutatók először nem is az Io-t tették felelőssé, hiszen kitörései többnyire nem járnak ilyen lenyűgöző gyorsasággal száguldó anyag elszökésével. Jelölt volt még a Jupiter sötét gyűrűrendszere, amely azonban nem lenne képes ilyen áramlást létre hozni, valamint a Shoemaker-Levy 9 üstökös, amely viszont ekkor éppen másfele bocsátotta ki porszeleit.

Végül a NASA Galileo műholdja oldotta meg a rejtélyt, amikor 1995-ben szintén porzáporba került a Jupiter közelében történő elhaladásakor és orbitális pályára állásakor. A több év alatt összegyűjtött adatok alapján napjainkra a tudósoknak sikerült az Io vulkanikus aktivitása és az űrben megjelenő poráramlások között összefüggést találni. A számítások szerint a kilövellések akár akkora energia felszabadulásával is járhatnak, hogy még a hold pályáját is módosíthatják.

Az előzmények után nem meglepő, hogy 2000-ben, a Szaturnusz felé száguldó Cassini szonda is találkozott a portömeggel, mikor a Jupiter közelében elhaladt. A Cassini pordetektorai sokkal érzékenyebbek elődeiénél, így a sebesség, tömeg és töltésmérésen kívül lehetőség nyílott arra is, hogy a szonda analizálja a por összetételét is. Ezek szerint fő komponensei a kén, szilícium, nátrium és kálium, ami szintén a vulkanikus eredetre utal.

A csillagászok szerint nem kizárt, hogy a por akár Földünket is eléri, azonban ne számítsunk az augusztus közepi meteorhulláshoz hasonló, látványos jelenségre, mivel ahhoz legalább homokszem méretű részecskék szükségesek Az Io poráramai pedig jórészt a méter milliárd részénél is kisebb szemekből állnak. Ha a poráramok el is érik a Földet, valószínűleg nem vesszük észre.

Rossz öntözőberendezés

 Az Io a Jupiter előtt

Az Io a Jupiter előtt

Amikor a már említett Ulysses 2004 elején újból elhaladt a Jupiter közelében, egy újabb, az eddigieknél talán még meglepőbb jelenségre figyelt fel. A „menetrendszerinti” porlöket ugyan eltalálta a szondát, azonban ez esetben éppen pont az ellenkező irányból, mint amerre az Io járt.

A feltételezések szerint az Io vulkánjaiból kilövellt por tett egy kört a Jupiter egyenlítői síkjában, ahol felgyorsulva, pont a kitöréssel ellentétes irányból támadt a kósza műholdra. Érdekességképpen az Ulysses a Jupiter északi sarkának közelében, a 75. hosszúsági foknál járt, ahol galaktikus por egyébként nem fordul elő. A szonda és a poráram találkozása mindezek ellenére megtörtént, ami arra utal, hogy az óriásbolygó, hasonlóan egy megtébolyult öntözőberendezés vízszórásához, képes minden irányba eltéríteni a vonzásába került poráramokat.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Ió – a Naprendszer második legforróbb objektuma

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket