Európa is az Antarktisz sorsára juthat

14 millió évvel ezelőtt hirtelen hideg lett az Antarktiszon, és viszonylag gyorsan, néhány tízezer év alatt, szinte az egész kontinensre kiterjedő jégtakaró alakult ki rajta. Hogyan következhetett be relatíve rövid idő alatt ilyen drámai regionális változás?

A klímakutatók régóta gyanítják, hogy a kontinenst körülölelő Déli-óceán történései meghatározó szerepet játszottak a jégtakaró fejlődésében. Bizonyítékokkal alátámasztott kapcsolatot teremteni azonban ezidáig nem sikerült a Déli-óceán vízhőmérséklete, a globális széndioxid-körforgás valamint az antarktiszi jégtakaró mérete között.

Az amerikai Kaliforniai Egyetem geológusai az Ausztráliától délre fekvő Tasmánia közeléből származó mélytengeri planktonkövületek segítségével most megfejtették a 14 millió évvel ezelőtti történéseket. A tengerfenékről származó kövületeken bizonyos atomok elraktározása révén végigkövethetők a planktonok életkörülményeiben bekövetkezett változások. A kutatásról a Science című tudományos magazin számol be.

A geológusok szerint 14 millió évvel ezelőtt a Déli-óceán felszíni vízhőmérséklete relatíve hirtelen – körülbelül 60 ezer év alatt – 7 Celsius fokkal csökkent. Ennek eredményeképpen a melegvizű áramlatok nem érték el az Antarktiszt, a kontinens körüli legjelentősebb hidegvizű áramlat (Antarctic Circumpolar Current) pedig felerősödött. Az Antarktisz így teljesen elszigetelődött a trópusi hőt és csapadékot hozó forrásoktól.

A Déli-óceán lehűlésével egy időben változott a földlemezek helyzete is Ausztrália északi és déli részén, valamint megugrott a légköri szén-dioxid gázok mennyisége. Az eredmény ismert: a jégtakaró dinamikusan növekedett, hamar elérte jelenlegi méretét. Ma a kontinens egyes területeit 4500 méter vastag jég borítja, és csak a kontinens csekély hányadát nem fedi örök hó.

A tanulmány megmutatta, hogy a Föld klímája gyors ütemben képes átalakulni, ha peremtényezők, mint például a légköri széndioxid mennyisége, vagy egy kontinens szerkezete módosul. Az éghajlatváltozás szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy mindezt, természetes folyamatok vagy emberi tevékenység indítja-e el.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a tengeráramlások kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlati viszonyokban. Sok klímakutató régóta hangoztatja, hogy a légköri széndioxid növekedése a tengerek melegedése révén az Európát melegen tartó Golf-áramlat összeomlásához vezethet. Az összeomlás könnyen egy új európai jégkorszakhoz vezetnek.