50 milliárd tonnás kisbolygó közeledik a Földhöz

Az 1989-ben felfedezett Toutatis négyévente közelíti meg bolygónkat. Idén a legközelebb szeptember 29-én kerül hozzánk, ekkor a Föld-Hold távolság körülbelül négyszeresére, 1, 5 millió kilométerre halad el tőlünk. A számítások szerint 2060-ig hasonló méretű kisbolygó, ilyen közelségbe nem kerül hozzánk.

A Toutatis ha becsapódna, egy egész kontinenst lenne képes eltörölni a Föld színéről, planétánk többi részét pedig vastag porral borítaná. Rémhírkeltőbb csillagászok előszeretettel hangsúlyozzák azt is, hogy a kisbolygó keringési pályája az egyik legkiszámíthatatlanabb a Naprendszerben.

Az északi féltekéről a kisbolygó ezen a héten látszik jól, a Bak csillagképtől délre mozog. A jövő héten már a déli féltekén tűnik fel, innen lesz látható szeptember végén is, amikor a Földhöz legközelebb kerül.

Nagy aszteroidák a Föld közelében

A legutolsó nagyobb méretű aszteroida 1976-ban közelítette meg bolygónkat. A Hathor névre keresztelt kisbolygó 1, 2 millió kilométerre haladt el tőlünk. A Hathor egy csaknem ötven éves csúcsot döntött meg. A korábbi csúcstartó az először 1937 UB néven bejegyzett, majd Hermes névre keresztelt aszteroida volt, amely 1937 október 30-án került rekord közelségbe a Földhöz.

(Érdekesség, hogy a Hermes 1937-es közelsége után nyomtalanul eltűnt. Újrafelfedezésére 66 évet kellett várni. A kisbolygó átmérője 800 méter körül van.)

A Toutatis 1992-ben bár csak 3, 5 millió kilométer távolságban haladt el bolygónktól, profi és amatőr csillagászok körében közeledtét már ekkor is élénk érdeklődés előzte meg. Sok mendemonda övezte közeledtét: volt, aki azon aggódott, hogy a kisbolygó bármelyik pillanatban letérhet pályájáról.

Népszerű volt az a tévhit is, hogy hasonló méretű kisbolygó vezetett a dinoszauruszok kihalásához is. Az igazság az, hogy a dinoszauruszok többsége egy legalább nyolcszor nagyobb tömegű kisbolygó becsapódása következtében pusztulhatott el. A Toutatis nikkelből és vasból áll, kora 4, 5 milliárd év.

Az aszteroida-kutatás múltja

A csillagászok az első négy kisbolygót 1801-1807 között fedezték fel. 1845-ig újabbakat nem is sikerült találni, 1847 után azonban nem volt év, amikor ne fedeztek volna fel újakat.

A kisbolygó-kutatás igazán 1980 után pörgött fel. Míg 1981-ben 3000 kisbolygót ismertek, 1997-ben már 10 ezret. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség adatai szerint idén augusztusban ez a szám már 90.671 volt.

Egyébként a Földünkhöz eddig legközelebb került aszteroida 6500 kilométerre, – durván a Föld sugarával megegyező távolságra –, száguldott el bolygónk felszíne felett. A 2004 FU162 névre keresztelt kisbolygó átmérője azonban csupán 5-10 méter volt. Az aszteroida 2004 március 31-én került rekordközelségbe a Földhöz.