Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

A Nap sorsa négy milliárd év múlva

2004.09.22.Admin
National Geographic Magyarország

Csaknem 400 éve vizsgálják a csillagászok a vörös óriások egyik alosztályát, a Mira-típusú csillagokat. Az élénk érdeklődés oka, hogy a Mira-típusú csillagok révén megérthetjük azt is, hogy évmilliárdokkal később miként viselkedik központi csillagunk, és hogyan néz majd ki Naprendszerünk.

Egy nemzetközi kutatócsoport interferometriás technikával vizsgálta a Mira-típusú vörös óriások közvetlen környezetét. Meglepő módon a vizsgálatok a csillagok körül héjszerűen elhelyezkedő vízpárát, szénmonoxidot és más molekulákat találtak. A héjszerű rétegek a csillagoknak jóval nagyobb látszólagos átmérőt kölcsönöznek.

A csoport mérései szerint a Mira-csillagok átmérője elképzelhető, hogy csupán fele akkora, mint ahogy eddig hittük. Az eredmények szerint ezek az igen fényes csillagok elsősorban pulzációjuknak és egyedi közvetlen környezetüknek köszönhetik a látszólagos, méretbeli nagy variabilitást.

A Mira-csillagok nagyságuk alapján a Nap-típusú csillagok szélesebben értelmezett mérettartományába tartoznak, így szemléltetik, hogy miként is néz majd ki Napunk négy milliárd év múlva. Amennyiben a Mira-csillagokhoz hasonló módon, héjszerű rétegek fognak kialakulni a Nap körül is, azok akár a Mars pályáján is túlterjedhetnek, bekebelezve Földünket is.

Sok oldalú megfigyelések

A Mira-típusú vörös óriások átlagosan több százszor nagyobbak, mint Napunk, mégis igen nehéz megfigyelni felszínüket még a legnagyobb teleszkópokkal is. A kutatók ezért a csillagászati interferometria technikáját használták fel a pontosabb adatgyűjtésben. Az eljárás lényege, hogy különböző távcsövek felvételeit összevetve rekonstruálják a vizsgált csillagot.

A kutatók az interferometriás megfigyeléseket az arizonai infravörös-teleszkóppal (IOTA) végezték. A speciális teleszkóp-rendszer három, különböző detektorral működik, amelyek ugyanarról a csillagról gyűjtenek információt. A teleszkóp L-alakú szárnyain ezek a detektorfejek eltérő pozíciókat foglalnak el, ami lehetővé teszi, hogy eltérő beállításokból és eltérő hullámhossztartományokban készüljenek a felvételek. A három fej által összegyűjtött adatok összevetésével rekonstruálhatóvá válik a vizsgált csillag.

Felfújt vörös óriások

A Mira-csillagok az első ilyen típusú, a Cet csillagképben megfigyelt égitestről kapták nevüket. A vörös óriások lenyűgöző fényesség és méretbeli változásainak egyik magyarázata a ciklusaik során kibocsátott hatalmas anyagmennyiség. A csillagok akár tíz nagyságrenddel is változtatják fényességüket egy cikluson belül. A ciklusok 80-1000 naposak lehetnek.

A héjakban összegyűlő anyag blokkolja a csillag fényét, egészen addig, amíg a csillagtól való távolodás következtében el nem vékonyodnak annyira, hogy átengedjék a sugarakat. A csillagok környezete így egy folyamatosan változó, komplex rendszer, amit nehéz vizsgálni, és ami miatt nehezen figyelhető meg a központi csillag viselkedése is.

A vizsgálat során sikerült rekonstruálni a csillagok fényességváltozásait a felszíni héjakon keresztül. A felvételek felbontását jól érzékelteti, hogy még a 10 milli-arcsecundumos tartományban jelentkező eltérések is megfigyelhetővé váltak így. Összehasonlításképpen: a felbontás egy, a Hold távolságában lévő égitest vizsgálata esetén a 20 méternél kisebb méretű objektumok megfigyelését is lehetővé tenné.

Különösen érdekesek a közeli infravörös tartományokban készült felvételek, hiszen ezek mutatják meg a csillagot borító vízpára és szénmonoxid héjak elhelyezkedését. Már évek óta gyanították a rétegek létezését, azonban az infravörös felvételek bizonyították ezeket először. A rétegek átlagos hőmérséklete 2000 Kelvin körül van, kiterjedésük pedig durván a megfigyelt csillag ötven százalékát is elérheti. A korábbi vizsgálatok nem voltak képesek megkülönböztetni a molekuláris rétegeket a csillagtól, így rendre nagyobb átmérőket sugalltak. Az új vizsgálatok, lehámozva a külső héjakat, rámutattak, hogy a csillagok mérete csak fele annak, amit eddig hittünk.

A kutatócsoport eredményei hidat építenek a Mira-csillagokról alkotott elméletek és megfigyelések közé. A csillagok felszíne és a látható fényben opálos színben tündöklő molekuláris réteg között valószínűleg egy atmoszféra-szerű, gázokból felépülő réteg található.

A kutatások részletgazdag megfigyelésekkel szolgálnak a Mira-csillagok felépítését illetően a látható fény tartományától egészen az infravörös tartományokig terjedő széles hullámhossz palettán, mégis egyelőre rejtély, mivel magyarázható a molekuláris rétegek jelenléte. A csillag gázainak atmoszférikus nyomása ugyanis nem lenne elegendő a sűrű és viszonylag távoli rétegek fenntartásához. Egyes feltételezések szerint a csillag pulzációja adná a rétegek utánpótlását, ám a mechanizmus eddig még ismeretlen.

A Nap jövője jelen időben

Ezek a csillagok a Föld tömegének egyharmadát bocsátják környezetükbe évente por és gázok formájában, így felelősek a galaxisok kibocsátott anyagmennyiségének csaknem 75 százalékáért. A szén, nitrogén, oxigén és egyéb elemek elhagyva a csillag forró belsejét, az űrben újabb csillagok és bolygók képződéséhez szolgáltatnak alapanyagot.

A Mira-csilagok tanulmányozása azért is nagyon fontos terület, mert a Nap-típusú csillagok jövőjét is megfigyelhetjük általuk. Megérthetjük, hogy évmilliárdokkal később miként fog viselkedni központi csillagunk és hogyan néz majd ki Naprendszerünk.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket