Egyre gyorsabbak az Antarktisz gleccserei
Az antarktiszi selfjégből Magyarországnyi területű darabok is leválhatnak. A jégtömbök leválása a terület gleccsereit akár nyolcszoros sebességre is kapcsolhatja.
2002 márciusában az Antarktiszi-félsziget nyugati partjáról levált a Larsen B jégtömb, és a Chile közeli Weddel-tengerbe esett.
A jégtömb leválása felgyorsította a gleccserek tengerbe csúszását – állítja két amerikai kutató műholdfelvételekre hivatkozva. Megfigyelésüket a Geophysical Research Letters című szaklapban két cikkben tették közzé.
Az Antarktisz kontinentális aljzatára nehezedő óriási jégsapka túlcsordul a peremeken és eléri a tengert. A belföldi eredetű gleccserjégből hatalmas selfjég-takarók képződnek a peremvidékeken, és akár Magyarországnyi darabok is letörhetnek belőle.
A leválások nem következmény nélküliek – jelentősen befolyásolják a terület gleccserinek sebességét. Az amerikai kutatók műholdfelvételek alapján vizsgálták a gleccserek sebességét a Larsen B leválása előtt és azt követően.
Az első tanulmányban, Ted Scambos az amerikai National Snow and Ice Data Center munkatársa négy, az egykori Larsen B területére érkező gleccser sebességét kutatta. Számításai szerint a jégtömb leválása után a gleccserek 2-6–szor gyorsabban kezdtek mozogni.
A másik tanulmány szerzője, Eric Rignot, az amerikai űrhivatal pasadenai Jet Propulsion Laboratory munkatársa három gleccser (Hektoria, Green, Evans) esetében 2000-2003 között nyolcszoros sebességnövekedést állapított meg. Két másik gleccser, a Jorum és a Crane 2003 elején kétszer gyorsabban mozgott, mint 2000-ben, 2003 végén pedig már háromszoros sebességgel.
A tengerbe csúszó jégtömeg természetesen megemeli a vízszintet, ám hogy pontosan milyen mértékben, az egyelőre nem ismert.
A Larsen B leválása
A cikkek szerzői egyöntetűen úgy vélik, hogy a klímaváltozás alaposan átalakítja az Antarktisz mai kinézetét. Rámutatnak, hogy kontinens más részein a selfjég-takaró sokkal nagyobb gleccsereket tart féken. A globális felmelegedés tehát még nagyobb jégtömegek tengerbe esését idézheti elő.
Az Antarktiszi-félsziget egyike a Föld három leggyorsabban melegedő régiójának: az átlaghőmérséklet az elmúlt ötven évben 2, 5 Celsius fokkal növekedett.
Furcsa pár: így jött létre a Pluto-Charon kettős
A Pluto törpebolygó és a körülötte keringő Charon közös múltjáról egészen új elmélet született, miközben egy új fajta kozmikus ütközésre is fény derült.
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
