Megkerült egy több mint 400 éve eltűnt csillag

1572-ben szupernóva-robbanás fényei érték el bolygónkat, amely a különleges fényesség miatt Tycho Brahe érdeklődését is felkeltették. Aprólékosan feljegyezte az égbolt változásait, innen tudunk egy „Új és Korábban Soha Nem Látott Csillagról” (De Nova et Nullius Aevi Memoria Prius Visa Stella). Brahe-nak köszönhetően a csillag helyzetét, a fényességének változását is követhetjük.

Precíz feljegyzések

Tycho Brahe, aki egy párbajban elvesztette orra egy darabját, és a hiányzó részt formába öntött ezüsttel pótolta, feljegyzései alapján roppant akkurátus ember volt. Ennek köszönhetően a modern csillagászatnak sikerült kiderítenie, hogy a csillagász 1572-ben egy 1a típusú szupernóva-robbanás nyomait láthatta.

A csillagászok szerint nagy valószínűséggel az történhetett, hogy egy szoros kettőscsillag-rendszerben az egyik csillag addig „táplált” egy fehér törpét, amíg az végül szupernóva-robbanással fejezte be életét. Az óriáscsillag ledobta külső rétegeit, és azok, valamint a kísérő csillag nagy sebességgel száguldani kezdett kifelé a világűrbe.

Az 1a típusú szupernóvák bár galaxisunkban ritkák, a világegyetemben gyakoriak. Az ilyen szupernóvák a kitörés előtt szén-oxigén fehér törpék, azaz olyan nagy sűrűségű objektumok, amelyekben az elfajult elektrongáz nyomása tart egyensúlyt a gravitációval. 1a típusú szupernóva-robbanás úgy jön létre, hogy a fehér törpe egy kettős rendszer tagjaként a társcsillagától tömeget kap, ha tömege túllép egy bizonyos határt, gravitációs kollapszus következik be, és végül nukleáris robbanás történik a fehér törpe belsejében.

A kettőscsillag-rendszer másik tagjának nyomában

A feljegyzésekből kiderült tehát, hogy milyen típusú szupernóva-robbanás nyomait fedezte fel Tycho Brahe, az azonban nem, hogy milyen csillag lehetett a kettőscsillag-rendszer másik tagja? Egy Napunknál jóval nagyobb csillag, vagy egy közepes méretű, esetleg egy másik fehér törpe?

Pilar Ruiz-Lapuente a spanyol Barcelona Egyetem csillagásza ennek kiderítése végett egy nemzetközi kutatócsoportot hívott össze. A csillagászok olyan, a robbanás helyétől távolodó csillagot kerestek, amely – a robbanás során kapott lökésnek köszönhetően –, jóval gyorsabban mozog, mint a szomszédos csillagok. A robbanás helyszíne a Földtől körülbelül 10.000 fényévre van. Mivel az első fényei 432 évvel ezelőtt jutottak el a Földre, a csillagrobbanás 10432 évvel ezelőtt történhetett.

A csillagászok végül egy gyors, Napunknál kisebb csillagra bukkantak, nagy valószínűséggel ezt láthatta Tycho Brahe, így emlékére Tycho G-nek nevezték. A felfedezésről a Nature című tudományos lap legfrissebb száma számolt be.

A kutatásnak azonban nincs vége. A csillagászok vizsgálják a „gyanúsított” kísérő csillag összetételét. Mivel a robbanás során nagy mennyiségű nehéz fém záporozhatott rá, így a csillagnak nagy mennyiségű nikkelt és vasat kell tartalmaznia.