Olvadó Északi-sarkvidék – Négymillió ember sorsa forog kockán
Grönland és az Északi-sarkvidék jégtakarója olyan ütemben olvad, hogy 2100-ra már csak a mai töredéke marad fenn – derül ki egy négy éves kutatásból. A változásokhoz négymillió embernek kell alkalmazkodnia.
Nemcsak a sarkvidéki emberek és az állatvilág számára jár drámai változásokkal az arktiszi jégtakaró gyors ütemű olvadása, a világ más tájain az alacsonyan fekvő partvidéki területeken élőkre szintén komoly veszélyt jelent a vízszint növekedése – hangsúlyozza az északi-sarkvidéki éghajlatváltozás hatásait bemutató új tanulmány, amelyet a hét elején hoztak nyilvánosságra, és a hét második felében az Északi-sarkvidéki Tanács (Arctic Council) izlandi tanácskozásán vitatnak meg.
A tanácsnak nyolc állam – Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az USA –, valamint hat, az sarkvidéken élő négy millió embert képviselő civil szervezet a tagja.
A tanulmány több mint 300 kutató négy éves munkájának eredménye. A kutatók szerint a felmelegedés hatásai már szemmel láthatóak: a sarkvidéki jégtakaró területe csökken, a gleccserek fogyatkoznak, az örök fagyos altalaj, a permafrost olvad.
A jövőbeli hatások felméréséhez a kutatók több klímamodellt is alkalmaztak, amelyekben a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok, azaz a globális felmelegedésért leggyakrabban kárhoztatott gázok „visszafogott kibocsátásával” kalkuláltak.
De lássuk a tanulmány legfontosabb megállapításait!
A masszív olvadás drámai hatásokkal járhat:
A globális felmelegedés hatásait az ott élők már most érzik. Az Északi-sarkvidék éghajlat változásához négy millió embernek kell alkalmazkodnia – figyelmeztetnek a kutatók.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
