Furcsa légköri jelenségek az Uránuszon
Az Uránuszról készült új felvételek eddig nem észlelt légköri jelenségeket fedtek fel a bolygón.
A hawaii Keck II. teleszkóp új felvételei eddig nem látott részleteket árulnak el a Naprendszer talán legrejtélyesebb éghajlatú objektumáról. A bolygó légkörében láthatunk kisebb és nagyobb felhőket, halványakat és éleseket, gyorsan kialakulókat, és olyanokat is, amelyek már évek óta megfigyelhetők.
A bolygó déli féltekéjén látható nagy kiterjedésű felhő például néhány éve „csúszkál” egy öt szélességi fokot felölelő sávban. Korábban ilyent már megfigyeltek a Neptunuszon is, igaz ott az örvénylő sötét foltok kevésbé stabil jelenségnek bizonyultak. Időnként a folt a korábban megfigyelt helyekről eltűnik, és esetleg épp az ellenkező féltekén tűnik fel. Az Uránusz eserében azonban a magasan úszó felhő újra és újra visszavándorol keletkezési helyére.
A csillagászok szerint az Uránusz kiterjedt, többéves felhői nagyerejű, hurrikánszerű jelenségek hatására keletkeznek. Ám a földi hurrikánoktól eltérően, biztosan nem a felmelegedő trópusi tengerekből merítik energiájukat. Az Uránuszon ugyanis olyan kicsik a hőmérséklet- és energiakülönségek, hogy komoly időjárási változásokat nem tudnak előidézni.
Az Uránusz több tekintetben is különleges bolygó. Például forgástengelye a pályasíkjába esik, tehát lényegében „oldalán fekve” forog. Emiatt a 84 földi évig tartó Uránusz-év felében – míg a bolygó átér a Nap egyik oldaláról a másikra – északi pólusa végig napfényben fürdik, az év második felében pedig teljes sötétségbe borul.
A másik érdekessége mágneses mezeje, amelynek tengelye valamilyen okból nem megy át a bolygó középpontján, ráadásul 59 fokos szöget zár be a forgástengellyel. Ha a Föld mágneses mezeje állna így, akkor Floridában lenne bolygónk északi mágneses pólusa. Mindezt tetézi, hogy mintha két mágnesrúd lenne az Uránuszban: két északi és két déli pólus mutatható
Sötétség és fény galaxisunk központjában – péntek
Sosem látott részleteket mutatott meg a James Webb-űrteleszkóp (JWST)a Tejútrendszer szívéből.
A gyilkos szén
Az USA területén 1999-2020 között közel félmillió ember halála köthető a szénerőművek légszennyezéséhez, de a helyzet nagyon sokat javult.
Kén és fluor a Dekkán 66 millió éves kitörésében
Régi kérdés, hogy vajon a dinók végzete egyedül a Chicxulub-becsapódáshoz, vagy a Dekkán bazaltáras kitöréséhez köthető-e.
A napkitörések helyi hatásai
Egy új kutatás szerint a napkitörések hatása igen nagy helyi változékonyságot mutat, ám túl kevés mérőműszerünk van, ami ezt detektálhatná.
Bányászat a Holdon és a kráterek védelme
Számos, tudományos szempontból értékes krátert veszélyeztethet a jövőbeli holdi bányászat, célszerű lenne megegyezni ezek védelméről, mielőtt túl késő lenne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
