Közelgő katasztrófák a Himalája lábánál

A környezetvédelmi szakemberek szerint a Himalája gleccsereinek egyre gyorsabb olvadása milliókat érintő katasztrófához vezethet.
A Föld legmagasabb csúcsát is magában foglaló hegység gleccsereinek állapotát 1990 óta nem követték nyomon, annak ellenére, hogy ezek olvadása a régióban élő emberek millióit veszélyeztető áradások kialakulásához vezethetnek.
Hasonlóan az európai jégfolyamokhoz, a Himalája gleccserei is évről-évre rövidülnek, ennek mértékéről, a folyamat dinamikájáról azonban a megfigyelések hiánya miatt nem sokat tudunk.
Körülbelül 3300 gleccser és 2300 gleccsertó található a hegység nepáli felén. A tavak a globális felmelegedéssel egyre nagyobb méretet öltenek, viszont nem ismert, hogy hány százalékuk kezdi átlépni a tó eredeti határait. Nincs figyelmeztető rendszer és kitelepítési program, így egy esetleges áradás felkészületlenül érné a környék lakosságát és a hatóságokat. Pedig a Himalájából meginduló árvizek nemcsak Nepál, hanem Bhután, Banglades és India egyes területeit is veszélyeztetik.
Pedig ezek korántsem alaptalan fenyegetések, az elmúlt hetven évben a pusztító erejű árvíz csak Nepálban legalább tucatszor sodort el falvakat. Az 1985-ben kiöntő gleccsertó a nepáli Khumbu közelében 20 embert ölt meg, magával sodorva számtalan hidat, vízerőművet.
A figyelmeztető jelek ellenére jelenleg a térségben nem folyik szisztematikus kutatómunka. Japán kutatók a khumbui térségben 1970 és 1989 között végeztek alaposabb kutatásokat. Akkor kimutatták, hogy a gleccserek átlag 30-60 métert húzódtak vissza. Ez a trend Nepál más részeire is érvényes:az ország legismertebb és legtöbbször tanulmányozott gleccsere, a Tsorong Himal csak 1978 és 1989 között 10 métert húzódott vissza.
Hosszú távon a globális felmelegedés miatt a jelenség a mostani ellentétjébe csap majd át az előrejelzések szerint. A most árvízfenyegetett területeken a szárazság és az elsivatagosodás okoz majd egyre nagyobb problémát.
A nepáli gleccserek és a Himalája folyói táplálják bolygónk egyik legnagyobb folyamát, a Gangeszt is. Becslések szerint a szent folyó vízhozamának akár 70 százaléka is származhat ezekből. Így a gleccserek eltűnése a Gangesz részleges kiszáradását, százmilliók éhezését és komoly humanitárius katasztrófát vonhat maga után.