Belgium visszaköltözik az Antarktiszra
Negyven évi távollét után Belgium visszatér az Antarktiszra - jelentette a Le Soir című brüsszeli lap, amely szerint pénteken elindul az első szakértői csoport a fehér kontinensre, hogy kiválassza a majdani belga támaszpont helyét.
Útjukat háromhetesre tervezik: ezen idő alatt hat vagy hét helyszínt vizsgálnak majd meg. Belgium 1957 és 1967 között már üzemeltetett egy kutatóbázist az Antarktiszon, ám azt pénzhiány miatt a sorsára kellett hagyni, s ma már valahol az óceán fenekén találhatók maradványai.
Az új belga támaszpontot japán segítséggel 2007-ben akarják megnyitni: ezen az év négy hónapjában, a sarkvidéki nyár idején – azaz novembertől februárig – lesznek majd kutatók, nagyjából 20 személy egy időben. A bázis lehetséges helyszíneit úgy választották ki, hogy azok egy viszonylag felderítetlen környékre essenek (a belgák két legközelebbi szomszédja, egy orosz és egy japán megfigyelőközpont 500, illetve 700 kilométerre lesz), s megnyitása tudományos szempontból is indokolható legyen.
Az illetékes belga állami hatóságok azonban nem titkolják, hogy a terv engedélyezésekor (s főleg finanszírozásának megígérésekor, hiszen a bázis működtetése évi egymillió eurót igényel majd) volt egy másik szempontjuk is: remélik, hogy az ott folytatandó tevékenység ismét felkelti majd a belgák, s különösen a diákok érdeklődését a természettudományos témák iránt.
Füstös ciklon Kanadában
2023 szeptemberében a kanadai erdőtüzek füstje egy ciklonnal találkozott.
A nemzetközi vizek védelmében
Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá 2023. szeptember 21-ig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt.
Hazaérkezett a Bennu kisbolygó kőzetmintája
2023. szeptember 24-én landolt a Utah sivatagi területén lévő katonai bázison a 2020-ban begyűjtött kőzetmintával megpakolt leszálló modul.
Fokozatosan jöhettek létre a kőzetlemezek
Egy új kutatás szerint nem gyorsan alakultak ki a bolygónk kőzetlemezei, ahogy a legtöbben tartják, hanem egy lassú, fokozatos, évmilliárdos folyamat eredményeként.
Az Europa holdat vizsgálta a James Webb-űrteleszkóp
A Jupiter holdja a felszín alatti óceánjáról vált híressé, mivel az óceán létezése miatt nem lehetetlen, hogy kialakulhatott benne élet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
