Elstartolt a fekete lyuk vadász

A Swift (gyors, fürge) nevét sebes forgásáról és a gammakitörések forrásának gyors meghatározásáról kapta. A 6, 3 méter hosszú, 250 millió dolláros költséggel, amerikai és olasz együttműködésben megépült űreszköz a Föld körül mintegy 600 kilométeres magasságban keringve fogja vizsgálni a gamma-felvillanásokat, és a tervek szerint két éves pályafutása alatt mintegy 200 ilyen kozmikus jelenséget fog észlelni küldetése során.

A gammakitörések az Ősrobbanás óta az univerzum legnagyobb energia felszabadulással járó eseményei. Vannak közöttük alig néhány másodpercesek és percekig tartók is. A feltételezések szerint óriáscsillagok gravitációs összeomlásakor, fekete lyukak keletkezésekor, vagy neutroncsillagok, fekete lyukak egybeolvadásakor keletkeznek.

„Úgy véljük, a gammakitörések a fekete lyukak szülősikolyai” – nyilatkozta Neil Gehrels, a NASA vezető tudósa az AP hírügynökségnek. Egy gammakitörés során több energia szabadul fel, mint amennyit Napunk egész élete során kibocsát. Sőt, ha a gammakitörések pillanatában az univerzum megmaradó részének sugárzási energiáját összeadnánk, az kisebb lenne, mint a gammakitörésé.

A csillagászok eddig csak néhány tucat gammakitörést észleltek, akadt köztük néhány millió évre és 12 milliárd fényévre lévő is. A tervek szerint a Swift hetente két gammakitörést észlel majd, akár 14 millió fényév távolságban is, azaz a legkorábban keletkezett csillagokat is kutatja majd. A műhold egyszerre az égbolt egy hatodát vizsgálja majd.

A felvillanások véletlenszerűek, és előre nem lehet kiszámítani, hogy az égbolt melyik szegletében lehet őket észlelni. Épp ezért a Swift egyik legfontosabb erénye a gyorsaság, azaz kameráival 20-75 másodpercen belül be tudja fogni a gammakitöréseket. (Bár a katonai kémholdak ennél nagyobb gyorsaságra is képesek, tudományos célú kutatásnál ez igazán nagy sebességnek tekinthető. A Hubble–űrteleszkópnak például órákig, ha nem egy teljes napig tart a legmegfelelőbb pozíció beállítása.)

A Swiftről érkező jelzéseket külön erre a célra létesített földi robotteleszkóp-hálózat veszi majd. A felvillanások elhalványulása előtt lehetőség lesz a kitörést a Földről is vizsgálni.

A műhold fellövése egyébként heteket csúszott: a NASA először a hurrikán-időszak miatt döntött a halasztás mellett, majd rakétaproblémák késleltették a startot.