Európa az űrkutatás nagyon markáns szereplőjévé kíván válni

A tanácskozáson a 25 EU-állam, valamint az ESA-tag Svájc és Norvégia tudományos kérdésekben, kutatásokban illetékes miniszterei vettek részt: Magyarország nevében Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. Mint a magyar kormánytag a tanácskozás után elmondta újságíróknak, nem véletlen, hogy a Space Council éppen az EU-tagállamok csütörtöki brüsszeli versenyképességi tanácskozásához kapcsolódva jött létre, hiszen az európai űrpolitika elmélyítésének is éppen ez a szempont az egyik fő indoka. Az űrkutatás már évtizedek óta a csúcstechnológiák kifejlesztésének, elterjedésének egyik fő forrása, s ha az Európai Unió be akarja hozni versenyképességi lemaradását, akkor előre kell lépnie ezen a területen is.

Mivel az európai űrkutatási programok gyakorlati kivitelezését végző, s eddig az EU-tól teljesen független Európai Űrügynökségnek egyelőre nem tagjai az EU-ba idén belépett új tagállamok, számukra az EU és az ESA közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése különösen kedvező: ez teremti meg a lehetőséget, hogy ők is beleszólhassanak az európai űrkutatás kérdéseibe.

Magyarország egyébként ebből a szempontból jobb helyzetben van a többi új EU-tagnál, hiszen közülük elsőként, 2003 óta a PECS nevű egyezmény révén részt vesz az ESA tevékenységében. Hozzájárulást (évi 1 millió eurót) fizet a szervezetnek, s viszonzásul nem pusztán bekapcsolódhat az ESA programjaiba, de saját hozzájárulásának 90 százalékát visszakaphatják a különböző tervekkel pályázó magyar cégek. Kovács Kálmán elmondta: 2008-ra a PECS-hozzájárulás növelésével Magyarországnak lehetősége lesz a teljes jogú ESA-tagság megszerzésére. (Egyébként az ESA éves költségvetése 2, 7 milliárd euró – azaz a magyar hozzájárulás ebben elenyésző szerepet játszik, még akkor is, ha a teljes jogú tagsághoz a jelenleginél öt-hatszorta nagyobb magyar befizetés kellene.)

Magyarország jelenleg nagyjából évi kétmillió eurót költ űrkutatási programokra. Ennek fele megy a PECS révén az ESA-hoz, de az európai együttműködés mellett – mint Kovács Kálmán hangsúlyozta – a magyar kutatók, cégek a két nagy űrhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok projektjeiben is részt vesznek.

A világ “űrköltségvetésében” egyébként Európa ma még viszonylag csekély részt, 12-13 százalékot jelent (szakértők szerint a teljes ráfordítások egyharmadát az amerikai civil űrprogram, másik egyharmadát az amerikai katonai űrprogram kapja, s a maradék egyharmadon osztozkodik a világ összes többi országa), de az EU-ESA együttműködéssel ez változhat. Hiszen ha az Európai Unió valóban rádöbbent e szektor fontosságára, akkor az ESA várhatóan jóval nagyobb összegekkel gazdálkodhat majd a jövőben.