Megfejtették a Föld legnagyobb homokdűnéjének titkát
Hiába a szelek kitartó munkája, az észak-kínai Badain Jaran ötszáz méter magas homokdűnéi nem mozdulnak. Kínai geológusok most rájöttek a jelenség magyarázatára.
Különleges sivatag a Mongólia belső és Kína északi részén elterülő Badain Jaran: míg ugyanis a világ többi sivatagját sebesen mozgó dűnék jellemzik, itt az 500 méteres homokhegyek mozdulatlanok.
Most azonban Ling Li, az ausztrál Queensland Egyetem professzora és kollégái felfedték az észak-kínai homokdűnék titkát. Kutatási eredményeikről a Nature legfrissebb számában számoltak be.
A geológusok megállapították, hogy a dűnéket egy eddig nem ismert talajvíz-rendszer tartja össze. Bár kívülről száraznak tűnnek, már 20 centiméterrel a felszín alatt nedvesség érzékelhető. A dűne oldalába egy méter mélyre ásva pedig már vízszivárgást tapasztaltak. A dolog furcsasága, hogy a forrás 17 méterrel a legközelebbi tó vízszintje felett volt.
A kutatók szerint a víz alapvetően olvadt hó, és a sivatagtól 500 kilométerre délnyugatra elterülő Qilian Hegységből származik. A víz beszivárogva a sziklahasadékokba talál utat magának a dűnerendszerig. A víz összetétele alapján a kutatók úgy vélik, 20-30 évig tart mire a hegységből a dűnékhez ér.
A dűnék közelében egyébként 23 négyzetkilométer felszíni területtel 72 tó terül el. Korábban senki nem feltételezte, hogy a területen még több víz lehetséges. A kutatók szerint azonban a dűnerendszer akár 500 millió köbméter vizet is tárolhat.
Ennek esetleges kinyerése elképzelhető, hogy feleslegessé tenné a kínai kormány tervezett nagyszabású vízgazdálkodási beruházásait. Ám egy ilyen döntés előtt természetesen meg kell vizsgálni az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat is.
Sötétség és fény galaxisunk központjában – péntek
Sosem látott részleteket mutatott meg a James Webb-űrteleszkóp (JWST)a Tejútrendszer szívéből.
A gyilkos szén
Az USA területén 1999-2020 között közel félmillió ember halála köthető a szénerőművek légszennyezéséhez, de a helyzet nagyon sokat javult.
Kén és fluor a Dekkán 66 millió éves kitörésében
Régi kérdés, hogy vajon a dinók végzete egyedül a Chicxulub-becsapódáshoz, vagy a Dekkán bazaltáras kitöréséhez köthető-e.
A napkitörések helyi hatásai
Egy új kutatás szerint a napkitörések hatása igen nagy helyi változékonyságot mutat, ám túl kevés mérőműszerünk van, ami ezt detektálhatná.
Bányászat a Holdon és a kráterek védelme
Számos, tudományos szempontból értékes krátert veszélyeztethet a jövőbeli holdi bányászat, célszerű lenne megegyezni ezek védelméről, mielőtt túl késő lenne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
