Energiahordozót a Holdról!
Ha a Föld nem megújuló energiaforrásai néhány évtizeden belül kimerülnek, a válság megoldásában fontos szerep juthat az energiahordozókban gazdag Holdnak is.
A Holdról származó ásványi minták alapján ismert, hogy kísérőnk nagy mennyiségben tartalmazza a hélium 3-as izotópját (He-3). „A Földhöz viszonyítva a Holdon óriási mennyiségű He-3 található” –nyilatkozta Lawrence Taylor, az amerikai Planetary Geosciences Instiute (Bolygó-Földtudományi Intézet) igazgatója, egy, a Hold hasznosításával foglalkozó közelmúltban rendezett konferencián.
Ha a hélium hármas izotópját kis mennyiségben a hidrogén egyik izotópjával, a deutériummal fúzionáltatjuk nagyon magas hőmérsékleten, döbbenetes mennyiségű energia keletkezik. Csak 25 tonna He-3 elegendő lenne az USA egy éves energiaszükségletének fedezésére. „25 tonnát pedig egy űrsikló segítségével könnyen a Földre lehet szállítani” – állítja Taylor.
He-3 a napszélnek köszönhetően fordul elő nagy mennyiségben a holdi talajban és kőzetekben. Kivonásához a kőzeteket 800 Celsius fokra kell hevíteni. 200 tonna holdi kőzetből körülbelül egy tonna He-3-at lehet kivonni. A Földön természetesen csupán 10 kilogramm található a gázból.
Egyes számítások szerint a Hold egy millió tonna He-3-at tartalmaz, ez a Földön található összes megújuló energiatartalék háromszorosa. A fúziós eljáráshoz szükséges reaktortechnológia azonban egyelőre gyerekcipőben jár, akár 30 évig is eltelhet egy biztonságos rendszer kiépítése.
A He-3 a jövő fúziós reaktorainak egyik legtisztább üzemanyaga lehet nagy hatékonysága és radioaktív hulladékának kisfokú környezetterhelése miatt. „2050-re a Föld súlyos energiaproblémákkal szembesül. Ezért ideje előre gondolkodnunk” – hangzott el a konferencián. A kutatók szerint, mire sikerül kifejleszteni a megfelelő reaktortechnológiát, azt is feltérképezik, hogy a Hold mely részei különösen gazdagok a hélium hármas izotópjában.
A He-3 utani kutatás során a tudósok a holdi felszín anyagának korát, vagyis a környezeti hatásoknak való kitettség idejét, valamint a felszín anyagának titántartalmát veszik figyelembe. Az ilmenit ásvány (FeTiO3) például sokkal nagyobb mértékben köti meg a héliumot, mint a többi holdi anyag. A kor pedig azért fontos, mert az idősebb anyagok a hosszabb ideig tartó kitettség miatt nagyobb számú finom kis aggregátumot tartalmaznak, melyek elnyelik a He-3-at.
Az előrejelzések szerint nagyobb mennyiségű He-3 található a túlsó oldal mare területein, mivel ezt az oldalt soha nem takarja el a Föld a napszél elől, és a Föld felé néző oldal nagyobb titán-dioxid tartalmú részein.
Mitől szabályos a Hudson-öböl partvonala?
Az okokról mindmáig vitáznak a szakemberek.
Először láthattunk földfogyatkozást
Az Artemis-1 küldetése során a Holdtól eltávolodva, élő közvetítésben mutatta a Földet, amint azt az űrhajó szemszögéből pont eltakarja a Hold.
Műanyagszálak az antarktiszi környezetben
Az „érintetlen” környezetről rég nem beszélhetünk már, egy felmérésből kiderült, hogy a Weddell-tengeren sem számít ritkaságnak a műanyag szennyeződés.
Égi jelenségek 2022. december első felében
Bolygókat takar el a Hold, jön az év legmegbízhatóbb meteorraja, közben egy teliholdon is túlesünk, alkonyatkor pedig ismét láthatjuk a Vénusz, sőt, a Merkúr is megmutatja magát – ha az időjárás is úgy akarja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
