Idegen égitesteket fogott be Napunk?
Naprendszerünk Neptunuszon túli objektumainak egy része egy idegen csillaggal való közeli találkozás eredményeképpen kerülhetett át a mi csillagunk vonzásában.
A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatói számítógépes szimuláción keresztül tanulmányozták napunk egy másik csillaggal történő, 4 milliárd évvel ezelőtti esetleges találkozásának hatásait. A szimuláció eredményeit a Nature legfrissebb számában tették közzé.
A kutatók azt modellezték, hogy milyen hatással járhatott az, ha központi csillagunk mellett, –kialakulása után legalább 30 millió, de kevesebb mint 200 millió évvel –, 22-30 milliárd kilométerre egy másik csillag suhant el.
Négy milliárd évvel ezelőtt Naprendszerünk még egy gázból, porból és kőből álló, forgó korong volt, amelyből idővel alakultak ki a bolygók és a holdak. Tételezzük fel, hogy két fiatal csillag forgó planetáris korongjaikkal egymás vonzásába kerülnek! A korongok széle összekuszálódik, az itt elhelyezkedő nagyobb részecskék kisebb darabokba törnek. Az apró részecskék a korongok forgása és a két csillag gravitációs hatása következtében több irányba is szétszóródhatnak.
A két fiatal csillag találkozásának és vonzásának következménye lehet az is, hogy a planetáris korongból frissen kialakult kisbolygók a kör alakú keringési pálya helyett hosszú, elnyújtott pályára kerültek.
A Sedna igazi kakukktojás
Erre lehet példa a tavaly felfedezett Sedna, amely a Plútó pályáján kívül kering.
Méreteit tekintve a Sedna körülbelül háromnegyede a Plútónak.
Rendkívül hosszú, elnyújtott pályán kering a Nap körül, amely során legközelebb 74 Nap – Föld távolságra kerül központi csillagunkhoz, maximálisan pedig 900 Nap – Föld távolságra is eltávolodik tőle.
A NASA kutatók szimulációja szerint valaha a Sedna is egy, a Napunknál kisebb csillag körül keringhetett, a másik csillag viharos elsuhanása során azonban Napunk befogta.
A Sedna pályája
A kutatók becsléseket is készítettek a két fiatal csillag találkozásának lehetséges színhelyére.
Teóriájuk akkor nyerne igazolást, ha a Naprendszer e régiójában sikerülne a többi égitesttől eltérő szögben, elnyújtott pályán keringő objektumokat találni.
A Kuiper-övezetben egyébként több, a Sednához hasonló vagy nagyobb méretű objektum is ismert.
Ezekre a jégből és kőből álló, nagyobbacska hógolyóhoz hasonlító objektumokra a Neptunusz is hatást fejt ki , de kizárólag a Neptunusz hatásával például a Sedna különleges keringési pályája a kutatók szerint nem magyarázható.
A Naprendszer szélén több ezer a Sednához hasonló égitest létezhet.
Furcsa pár: így jött létre a Pluto-Charon kettős
A Pluto törpebolygó és a körülötte keringő Charon közös múltjáról egészen új elmélet született, miközben egy új fajta kozmikus ütközésre is fény derült.
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
